Ingenia et studia - Tanulmányok a 80 esztendős Iványosi-Szabó Tibor tiszteletére (Kecskemét, 2013)
Szabó Attila: SOLTI JÁRÁS NÉPE A POLGÁRI ÁTALAKULÁS KEZDETÉN
Általános jelenségnek számítottak - különösen a kisebb falvakban - az óriási osztálylétszámok, ahol akár kétszáz gyerek is bezsúfolódott egy tanterembe. Akasztón éppen a felmérés évében szerveztek második tanítói állást, ugyanis addig a 299 gyerekre egy tanító jutott.75 A tanév október elejétől a következő év július végéig tartott (két hét húsvéti és két hét aratási szünettel), de jellemzően a „tanoncok a téli hónapokban szorgalmasan járnak, de a nyár bekövetkeztével a nagyobbak a mezei gazdaságnál használtatnak”. Tasson a katolikus iskola növendékeivel akadt több probléma, mivel „a helybeliek legnagyobb részben igen szegények, s cigányok, akik nem örömest mennek az iskolába, de ruházatjok sincs...De egy részben vidéki cselédek gyermekeikből áll, kiknek szülőik, úgy a gyermekek is a pusztákon laknak.... kivált téli időben az iskolába való megjelenés nem gyakoroltatik".76 77 Ahol több tanító működött, ott vagy úgy szervezték az osztályokat, hogy külön rakták a fiúkat és lányokat, vagy életkor szerint választották szét a tanulókat. Dunapatajon a katolikus iskolában „a tanoncok három osztályra oszolván, úgymint betűzök, kisebb és nagyobb olvasókra.'’'11 Megjegyzi továbbá az adatközlő, hogy „a fiúk és a leányoknak együttléte akadályozza a kellő fegyelem megszilárdulását”. Fontos szempont volt a tanítási nyelv is, melyre példa a népes mezőváros, Kiskőrös, ahol három felekezeti iskola működött.78 A 40 tanulós katolikus iskola egy tanítóval működött. A város zömét kitevő evangélikusok iskolája öt osztályból állt: 1. „Magyar nemzeti fiú és leány vegyes, 80 tanonccal”. 2. „Nagyobb fiúké magyar-tót vegyes 103 tanonccal”. 3. „Nagyobb lányoké magyar-tót vegyes 102 tanonccal”. 4. „Kisebb fiúké magyartót vegyes 179 tanonccal”. 5. „Kisebb leányoké magyar-tót vegyes 177 tanonccal”. Az izraelita felekezet magyar, német és héber tannyelvű iskolát tartott fent két osztállyal. Egyik a nagyobbak, a másik a kisebb gyerekek részére. Ezeken kívül „Több évek óta magán algimnaziális iskola” is működött két osztállyal. Az első osztályban 4 tanulóval latin, magyar és német nyelven, a negyedik osztályban 8 tanulóval latin, magyar és német, görög nyelven folyt az oktatás. A többnyire vályogfalú és nádtete- jü iskolaépületek állapota eltérő volt.79 80 Apostagon az evangélikusoké „igen szűkös, az apróbb gyerekeknek egy külön épületet bérel az egyház”. Lakon az épület rossz, elégtelen. Bátyán ugyancsak bérelni kellett épületet iskola céljára. Dunapatajon az egy osztályos katolikus iskolában a „tanszoba aránylag elég tágas, padokkal és számoló s betűtáblákkal, valamint Magyarország nagyobb mérvű térképével ellátva”. A német településeken nem volt panasz az épületekre. Császártöltésen „...egy cserépre fedett, két tágas tanteremmel ellátott” épületben tanult 180 „tanonc”. Hajóson az iskola a „legjobb karban van”. Magasabb iskolák egyedül Kalocsán voltak, melynek „ékességére szolgál a Seminar ium... továbbá egy kath. Gymnasium a piaristák alatt”}0 75 HORVÁTH M. Ferenc-SZABÓ Attila, 2000. 28. o. 76 Uo. 304. o. 77 Uo. 130. o. 78 Uo. 200-201. o. 79 Uo. 44., 50., 97., 156. o. 80 FÉNYES Elek, 1851. www.fszek.hu/digitdoc/fenyes/ 65
