Ingenia et studia - Tanulmányok a 80 esztendős Iványosi-Szabó Tibor tiszteletére (Kecskemét, 2013)
Péterné Fehér Mária: KÖZEL 50 ÉV KECSKEMÉT SZOLGÁLATÁBAN (Hornyik János hivatalnoki évei)
(Ezen a választáson 632 választó vett részt; 36 jelöltből 12 személyt választottak. Június 14-én került sor a tisztviselők választására (225 vett részt). Róm. katolikus főjegyzői hivatalra Hornyik János, Pacsu Leonidas és Simonyi Sándor lettek jelölve „... Melly alkalommal Hornyik Jánost a jelen volt választók nagy része egyező akarattal szavazás nélkül kikiáltotta”. A tisztújítószék elnöke, Fejes János azonban figyelmeztette a szavazókat, hogy a törvény titkos szavazást írt elő. A 249 választó végül 229 szavazattal Hornyikot főjegyzőnek választotta. Református főjegyzőnek Búza Kiss Mihályt választották meg. Először választottak Kecskeméten ezen a napon levéltárnokot - szintén hármas jelölés után (Kalmár János, Koltai Károly, Sikari Kovács József) a többséget Kalmár János nyerte el, így ő lett Kecskemét első hivatalos levéltárnoka.29 A képviselő testület megválasztást júniusl6-ára tűzték ki, de az országgyűlés összehívása miatt sürgetőbb volt az országgyűlési képviselőválasztás megtartása, ami június 18-án és 25-én megtörtént.30 A 168 fős városi képviselő testület tagjainak megválasztására végül június 19-én, 21-én, 23-án és 25-én került sor.31 32 A megalakult képviselőtestület július 2-án tartotta első ülését, és 1849. július 19-ig mindegy 44 alkalommal ült össze, döntött a várost érintő kérdésekben. Hornyiknak főjegyzőként egyik fontos feladata volt az ülések jegyzőkönyvének vezetése. A levéltárban ma is őrzött 306 oldalból álló jegyzőkönyv Hornyik János kézírása. A képviselő testület határozatai alapján leveleket írt a kormányhoz, annak megbízottaihoz, az országgyűléshez. A város mindennapjaival kapcsolatos jegyzői teendők, majd a szabadságharcot vívó ország igényeinek Kecskemétet érintő teljesítése jócskán igénybe vették Hornyik idejét és munkabírását. Tetemes elfoglaltságai közepette, 1848-ban jelent meg első történeti írása: „Ráczok a kurucz világban"?1 A szabadságharc leverését követő Habsburg önkénymalom, amely átszervezni készült az egész magyar közigazgatást és jogszolgáltatást, 1849 végén még meghagyta Hornyikot főjegyzői székében. Az új járásbíróságok felállításakor azonban - minden vonakodása ellenére - 1851. április 7-én kinevezték a Kecskeméti Cs. Kir. Társas Járásbírósághoz ülnöknek és segéd bírónak. Három évig és két hónapig töltötte be ezt a hivatalt, és csak szabadidejében élt kedvtelésének, a Kecskemét történetére vonatkozó adatok gyűjtésének. Erre az időszakra később így emlékezett vissza Hornyik: „... s ámbár 1851-1855. évek alatt hivatalviselésem más irányt vön is, ez maradt központja [ti. a várostörténeti adatok gyűjtése] minden igyekezetemnek, édes foglalkozása hivatali terheim körül kiszakasztott minden üres órámnak,”33 29 BKML IV. 1601/a. 33-36. o. 1848. jún. 14-től 16-ig tartó napokon a következő tisztviselőket választottak: r.kat főjegyző: Hornyik János, ref. főjegyző: Búza Kiss Mihály r.kat. aljegyző: Pacsu Leonidas, ref. aljegyző: Sárközi Lajos tiszti főügyész: Bagi László, tiszti alügyész:Gyenes Ferenc, levéltárnok: Kalmár János, számvevő: Bene Sándor kapitány: Szokolai Sándor, mérnök: Horváth György orvos: Kocsis József sebész: Bábiczki Imre. 30 Péterné Fehér Mária, 1992. 165. o. 31 Uo. 32 Teljes címe: Ráczok a kurucz világban. Böngészet II. Rákóczy Ferenc szabadságháborúja korából, különös tekintettel Kecskemét város történetére. Megjelent az Életképek 1848. évi november, december havi füzeteiben. 33 HORNYIK János, 1860. Előszó. XI-XII. o. 23
