Ingenia et studia - Tanulmányok a 80 esztendős Iványosi-Szabó Tibor tiszteletére (Kecskemét, 2013)
Tóth Ágnes: A HATALMI ÁTRENDEZŐDÉS ÉS A KÉNYSZERMIGRÁCIÓ ÖSSZEFÜGGÉSEI MAGYARORSZÁGON (1944-1948)
Budapesten egészen 1945 áprilisáig folytak a fogolyszerző akciók. A felszabadított háztömbök óvóhelyeiről, vagy közvetlenül az utcáról szedték össze az embereket. Kevés információ áll rendelkezésre a Dunántúli deportálásokra vonatkozóan. A KSH 1945 nyári felmérése szerint Székesfehérvárról és Szombathelyről a harcok során mintegy félezer, Győrből és térségéből közel 3.ezer civil esett fogságba. A civil lakosság elhurcolása az ország elfoglalását követően is folytatódott. A Somogy megyei barcsi járásban 1945. május 30-án vitték el az embereket. Az összegyűjtött embereket gyűjtőtáborokba - Debrecen, Miskolc, Gödöllő, Budapest, Kecskemét, Baja, Szeged, Pécs, Kaposvár, Szombathely - hurcolták, ahonnan két-három hónapi tartózkodás után szállították ki őket a Szovjetunióba. A táborokban harci cselekmények során fogságba esett hadifoglyok, malenkij robotra összegyűjtött német származásúak egyaránt voltak. A magyar kormány a Szövetséges Ellenőrző Bizottságnál és a területi szovjet parancsnokságoknál több alkalommal eljárt a civilek kiszabadítása érdekében. Az 1945. március 19-i minisztertanácson a következőképpen fogalmaztak: politikai és gazdasági szempontból, valamint a közhangulat miatt is kívánatos volna, hogy visz- szakerüljenek mindazok, akik miatt már így is „sok panaszos hang hallatszott.” A hadifoglyok szabadon bocsátása természetesen nagy hangsúlyt kapott az 1945. évi őszi, első szabad választásokon is. A Kommunista Pártnak a vártnál lényegesen rosszabb szereplését az is befolyásolta, hogy nem tudott eredményt elérni a magyar hadifoglyok Szovjetunióból való hazaengedése ügyében. A Magyar Békedelegáció Katonai csoportja 1946 szeptemberében, a párizsi békekötésre készülve több forrás — a KSH adatai és a hadifogoly osztályhoz beérkező kérelmek - révén próbált mérleget vonni. A hadifoglyok létszámáról szóló jelentés 600 ezerre becsülte a szovjet fogságba esett katonák létszámát. A vidékről civilként elhurcolt magyar állampolgárok száma 71 ezer és 107 ezer közé tehető. Ehhez járul a Budapestről elhurcolt polgári személyek száma, ami - a rendelkezésre álló források alapján nagy ingadozással - 50-100 ezer főre becsülhető. A mai Magyarország területéről civilként elhurcolt személyek száma tehát 120-200 ezer személy között lehetett.4 ab./Németek internálása, malenkij robotra hurcolása A magyar civil lakosság elhurcolásával párhuzamosan - több településen azzal együtt - zajlott a németek internálása és szovjetunióbeli munkára szállítása. A szovjet Állami Honvédelmi Bizottság 1944. december 16-án adta ki a Románia, Jugoszlávia, Magyarország, Bulgária és Csehszlovákia területén tartózkodó valamennyi 17 és 45 év közötti munkaképes német férfi, valamint 18 és 30 év közötti munkaképes német nő internálására és szovjetunióbeli munkára szállítására vonatkozó 7161. számú határozatát. Magyarországon az akció megszervezésével 4 STARK Tamás, 2006. 105. o. 118
