Ingenia et studia - Tanulmányok a 80 esztendős Iványosi-Szabó Tibor tiszteletére (Kecskemét, 2013)
Békés József: KECSKEMÉT TÖRTÉNETÉNEK TÖRÖK FORRÁSAI HORNYIK JÁNOS MONOGRÁFIÁJÁBAN
Defterek „A defterek zenélnek.” Ezt a találó megjegyzést Szakály Ferenctől hallottam egy beszélgetésünk során, amely a bennük rejlő népesség-, település- és gazdaságtörténeti adatok bőségére utal. Feltárásuk a 19. század végén Velics Antal és Kämmerer Ernő közléseivel indult meg. A legjelentősebb - nemzetközi szempontból is kiemelkedő - munkát Káldy-Nagy Gyula végezte ezen a téren, akinek a defterek átfogó elemzésén túl több szandzsák összeírásait közzétevő kiadásai is alapvető jelentőségűek, amelyekből Kecskemét korabeli pénzügyi-igazgatási állapota jól körvonalazható.2 A defter görög eredetű szó, perzsa közvetítéssel került az oszmán-török nyelvbe. A mühimme defteri: a fontos ügyek deftere, a szultán, illetve a szultáni tanács által kiadott rendelkezések füzete, jegyzőkönyve. A tahrir defteri: a szandzsák összeírások pénzügy-igazgatási jegyzéke. A tímár defteri: a szolgálati birtokok: a tímár, ziamet, hász birtokok nyilvántartása. Kecskemétre vonatkozóan mindhárom deftertípusban találunk adatokat. Legtöbb a tahrir defterekben van. Levéltári források Kecskemét város történetének legértékesebb forrásai Bács-Kiskun Megyei Levéltárban voltak és vannak. A kétidejű megfogalmazást indokolja, hogy a török írott emlékek igen jelentős mértékben eltűntek a II. világháború alatt. Az eltűnés körülményeiről megbízható, egyértelmű, konkrét adatok nem ismeretesek. Hasonló sorsra jutottak a helyi református levéltárban őrzött iratok is. Ha egybevetjük Hornyik János várostörténetének oklevéltárában közölt anyagot a ma meglévő forrásokkal, akkor feltűnő, hogy a hiány óriási. Ez a körülmény különösen növeli Hornyik János monográfiájának értékét. A várostörténet oklevéltára közli a mára elveszett iratokat. Az oszmán birodalom legfőbb szerve a szultáni vagy államtanács: a díván. Ez a legfőbb törvényhozói, végrehajtói és bírói hatalmat gyakorolta. A testület döntéseit a szultán nevében kiadott parancsok: a hüküm, a fermán, és az emr tartalmazták. A török források között megkülönböztetett jelentőségűek a budai pasa és diván- ja által kiadott iratok. Az istanbuli központi és a budai török hivatali ügyvitel közötti párhuzamot Fekete Lajos mutatta ki.3 2 Káldy-Nagy Gyula: A budai szandzsák 1559. évi összeírása. Budapest, 1977. és uő: A budai szandzsák 1546-1590. évi összeírásai. Budapest, 1985. 3 Fekete Lajos: Párhuzam az isztanbuli és budai török hivatali ügyvitel között. In: Levéltári Közlemények 18-19. 208-222. o. 10
