Ingenia et studia - Tanulmányok a 80 esztendős Iványosi-Szabó Tibor tiszteletére (Kecskemét, 2013)
Apró Erzsébet: ADATOK AZ 1945-1948 KÖZÖTT MŰKÖDÖTT BÁCS-BODROG VÁRMEGYEI FÖLDMÍVESSZÖVETKEZETEK MEGALAKULÁSÁHOZ
1947. június 30-át jelölte meg a földműves-szövetkezetekhez való csatlakozás végső időpontjául azzal, „hogy ezen időpont után a nem csatlakozó szövetkezeteket felszámolják, juttatott javaikat pedig elkobozzák.”35 Az egy-egy szövetkezet birtokába került ingatlan nagyságáról - a megyei földhivatal tulajdon-átruházással kapcsolatos levelezései és határozatai, illetve a telepfelügyelői jelentések alapján - megállapítható, hogy az igénybevett földterületek esetében nem a teljes birtok került a szövetkezet tulajdonába. így például az állami tulajdonba került tompái báró Podmaniczky Endréné tulajdonában lévő kastély és tartozékai esetében sem. Ezekből a helyi földműves-szövetkezet csak a 913 hrsz-ú parcellán lévő istállót és gépkocsiszínt, valamint a magtárt magában foglaló épületeket használta raktározás céljára.36 Az egy üzletrész névértékét általában 5 és 20 forint között állapították meg 1947-ben, 1945-1946-ban pedig 10 és 100 000 pengőben határozták meg, de volt ahol 345 000 pengőben, sőt Kelebián 100 millió pengőben.37 A Bajai Földmívesz- szövetkezet „5 milliárd miipengő = 5 kg. búza” összegben állapította meg az egy üzletrész névértékét, amit az 1947 októberi közgyűlésén 10 Ft-ra módosítottak.38 Az 1947 decemberi telepfelügyelői jelentésekből némi információt még ki lehet olvasni a földműves-szövetkezetekre vonatkozóan, így a katymári és a madarasi földműves-szövetkezetek kapcsán a beszámolók arról tudósítottak, hogy „tőke hiányában gyengén” működtek, az 1948 januári és februári telepfelügyelői jelentésekben39 már nincsenek földműves-szövetkezetekre vonatkozó adatok. Bács-Bodrog vármegye területén 1948-ig a 29 településen legalább egy földműves-szövetkezet alakult, összesen pedig 31-et jegyeztek be a cégbíróságon. Ezzel a szövetkezetek nagy részének ténykedése be is fejeződött. Összegzés A két világháború között Magyarországon széles szövetkezeti hálózat épült ki. Ezek irányításában általában a falvak vagyonosabb lakosai vettek részt. Ezekben a szövetkezetekben a háború utáni új rendszer nem bízott meg, és velük szemben a szegényparaszti irányítású földműves-szövetkezeteket támogatta. A gazdaságilag lerombolt országban a termelés megszervezése volt a fő feladat, de a földműves-szövetkezetek megalakulása elhúzódott. Ennek egyik oka a célok tisztázatlansága volt, ugyanis a 35 NAGY József, 2009. 83. o. 36 BKML XXIV. 201/a. 13668/1949. Tompa községben lévő Podmaniczky-féle kastély felhasználása. Benne: 8771/1947, 11027/1947. Határozat 1947. november 5. 11027/1947. II. sz. melléklet = Jegyzőkönyv 1947. ápr.10. Podmaniczky Endréné tulajdonát képezett kastély és tartozékai birtokbavétele. II. pont alatt: Az ingatlan részletes helyrajzi leírása. 1-10. sorszám alatt. III. pont alatt: Az ingatlan állapotának részletes leírása. IV. A kastély használhatóvá tétele. V. A kastély és tartozékainak jelenlegi használata. 37 BKML VII. 1/c. 50090. sz.; 50056. sz.; 50.048. sz.; 50012. sz. 38 BKML VII. 1/c. Ct. II. 381. lap Ct. 562.; 50042. sz. 39 BKML XXIV. 201/a. 4299/1947. Benne 2107/1948. számon a február havi helyzetjelentés, a 2148/1948. szám alatt a január havi helyzetjelentés. 101
