Érdekvédelem és önazonosság (Kecskemét, 2010)

Gyenesei József: A műemlékvédelem elmúlt hatvan éve Bács-Kiskun megyében, a levéltári források tükrében

is. A műemlékvédelem kérdésének fontosságát jelezte, hogy az 1980- as évek közepétől lehetőség szerint minden évben tartottak megemlékezést a megyében április 18-án, a műemlékvédelem nemzetközi napján, valamint az is, hogy a megyei MAB Bács-Kiskun megye építészeti emlékeit bemutató kiadvány elkészítését is célul tűzte ki, amely azonban pénzügyi okok miatt, sajnos, nem jelent meg. Nagy számban és lelkesen kapcsolódtak be Bács-Kiskun megye középiskolásai az 1986/87-es tanév folyamán az Örökségünk Őrei elnevezést viselő országos vetélkedősorozatba is (8. kép), amelynek elsődleges célja a fiatalság műemlékvédelmi szemléletének formálása volt. Nem maradt visszhang nélkül megyénkben a székesfehérvári IKARUS gyár dolgozóinak — spontánnak nem nevezhető, de nemes — felhívása, amelyet az országban működő vállalatokhoz, gyárakhoz, üzemekhez, szövetkezetekhez intéztek, amelyben kérték: minden termelőegység vállalja el egy műemlék patronálását, helyre- állítását és állandó gondozását. Ennek egyik példája, hogy az Imrehegyhez tartozó Felsőkistelek dűlői erdészház helyreállítását az „egy üzem-egy műemlék” akció keretében a KUNEP Vállalat finanszírozta.

Összefoglalva elmondható, hogy az 1980-as években Bács-Kiskun megyét a korszerű műemlékvédelem egyik jó példájaként említették szakmai körökben, amely nemcsak országos, hanem nemzetközi elismerést is kivívott magának, ez utóbbit jelzi az apostagi zsinagóga (9. kép) helyreállításáért kapott Europa Nostra-díj is.

8. A vetélkedő emblémája

63

9. Az apostagi zsinagóga