Érdekvédelem és önazonosság (Kecskemét, 2010)
Gyenesei József: A műemlékvédelem elmúlt hatvan éve Bács-Kiskun megyében, a levéltári források tükrében
Műemlékeinket időnként az önjelölt szakemberektől is meg kellett védeni, amint erre egy kalocsai épület átalakítási ügye is rávilágít. Az illetékes főhatóság a tervezett munkálatokat szakszerűt- lenségi okból nem engedélyezte, erről szóló határozatában a jogi köntörfalazást mellőzve indokolta döntését: „A hivatkozott rendelet éppen azért írja elő a tervező intézet bekapcsolását, hogy a tervezésből és művezetésből kizárja a kontár kezet, amelyre a megküldött terv vall és biztosítsa a műemlék helyreállításához elengedhetetlenül szükséges szakértő munkát". A kiragadott példák és az ugyanebben az időben országos szinten folyó városképi vizsgálatok is bizonyítják, hogy a műemlék- védelem ügye az 1950-es években folyamatosan napirenden volt, de a felújításokhoz, állagmegóvásokhoz rendelkezésre álló anyagi források (már akkor is) elégtelenek voltak. Erről tanúskodik az az 1957-es levélváltás is, amely a szakminisztérium Műemléki Csoportja és a megyei tanács végrehajtó bizottsága között zajlott le, amelyben a minisztérium kérte a vb-t, hogy a legsürgősebb műemlék-helyreállítási munkák elvégzésére 200 ezer forintot állítson be költségvetésébe. A kérés ellen az érintettek ugyan nem emeltek kifogást, de jelezték, hogy fedezet híján nem áll módjukban végrehajtani az intézkedést. A helyzet a későbbiekben sem változott sokat, a második ötéves terv 1961 és 1965 közötti időszakában az Országos Műemléki Felügyelőség által Bács-Kiskun megyében elrendelt kötelező felújításokra előirányzott összeg alig haladta meg az egymillió forintot. A műemlékvédelem települési-járási szintű koordinálását a hatvanas évektől kezdődően a városi műemléki albizottságok végezték, amelyek feladatkörükben sok más egyéb mellett részt vettek a felújítás alatt álló műemlékek műszaki ellenőrzésében, műemléki felderítést, adatgyűjtést és tudományos munkát végeztek. Az Országos Műemléki Felügyelőség 1968 tavaszán kezdeményezte az e téren folyó munka hatékonyabbá tétele érdekében a megyei albizottságok (MAB) megalakítását is. A Varga Jenő megyei vb el58
