Érdekvédelem és önazonosság (Kecskemét, 2010)
Kőfalviné Ónodi Márta: A kiskunfélegyházi Szent István-templom építésének néhány kérdése
gondolhatunk másra, csak arra a rajzra, amelyet már 1856-ban (tehát 20 évvel a Kiskun kerület megszűnése előtt) Koczka Ferdinánd szolnoki építőmester készített. Bár a tervrajz nem maradt fenn, azt tudjuk, hogy az a már akkor is tervbe vett új templomra vonatkozott, a későbbi megjegyzés szerint pedig ez egy kéttornyú templom tervrajza volt. Tehát már 1856-ban kéttornyú új templommal számoltak a városi elöljárók. így aligha tartható az az érvelés, hogy az 1876-os közigazgatási átszervezés miatt, egy esetleges segédpüspöki székhely miatt döntöttek volna a kéttornyúság mellett. Egyéb érvek is felsorakoztathatok a segédpüspöki székhellyel szemben. Ha a félegyházi Újtemplom segédpüspöki székhely lett volna, joggal várhatnák, hogy a püspök mint egyházi főhatóság anyagilag is támogatta volna a templom építését. Ezzel szemben a félegyházi Újtemplom csak és kizárólag a város által biztosított anyagi forrásokból, illetve a hívek pénzéből, közadakozás útján épült fel, a korabeli szóhasználattal „kegyes adományok és ájtatos hagyományok” teremtették meg a pénzalapot. A templom kegyura a város volt, vagyis a templommal kapcsolatos ügyeket a városi tanács intézte. így a város fennmaradt közigazgatási iratanyagában jól dokumentálva pontosan nyomon követhetőek a templommal kapcsolatos ügyek, azok között pedig nincs utalás bármiféle segédpüspöki székhelyre. Szintén a segédpüspöki székhely ellen szól az a tény is, hogy a váci püspökség az 1870-es években nem tűnt olyan nagynak, mint az a cikk írójának idejében, 1992-ben tűnhetett. (5. és 6. kép) A püspöki rezidenciának kikiáltott épületre sem igaz az állítás, hogy ilyen célból készült volna. (7. kép) Ezt az Újtemplommal szembeni épületet legjobb tudásunk szerint 1899-ben építtette ifj. Molnár Imre, tehát az Újtemplom felszentelésétől számított 19 év múlva. Az való igaz, hogy az épület díszes, látványos, gazdagon díszíti épületplasztika és ráadásul a második világháborúig tornya is volt. Eredetileg azonban magánháznak épült, a ház emeletén lakások, a földszintjén posta, távírda, telefon és postatakarékpénztár 13
