100 éve született Balanyi Béla (Kecskemét, 2011)

A História Domus

Balanyi éves beszámolók gyanánt foglalta össze a levéltárban történteket, ezeket később Csontos Jánosné (Möme) másolta be szép, szálkás betűivel az illusztrált kötetbe. A háztörténetben nagy hangsúlyt kapott az elvégzett munkafolyamatok leírása, a szakmai és tudományos eredmények értékelése és a kollektíva sorsának is­mertetése. Mint jó főnök és kolléga, Balanyi figyelemmel kísérte a dolgozók tanulmányait, egészségi állapotát, magánéletük alakulását is. A kollégákról és munkájukról rövid jellemzést adott. Levéltár­vezetőként átélt várakozásait, dilemmáit, gondjait szintén megfogal­mazta a háztörténet lapjain, önmagát mindig harmadik személyben láttatva. Adatokat közölt a levéltár- és kiállításlátogatásokról, ismer­tette az az idő szerint legnépszerűbb kutatási témákat, a kutatók lét­számát, összegezte a konferenciák és a tapasztalatcserék történéseit, s időnként kitért az időjárási, közlekedési viszonyokra is. A História Domusban máskülönben meglehetősen kevés levéltáron kívüli ese­ményről olvashatunk, az egyetlen kivételt talán az 1956. év jelenti. A háztörténet utolsó bejegyzései, díszítései 1974 áprilisában ké­szültek. A csupán félig betelt kötetbe azóta nem írt senki, de kopott, fekete borítója arról tanúskodik, hogy sokan forgatták érdeklődéssel ezt a különleges, ma már ereklyének számító dokumentumot. 15

Next

/
Oldalképek
Tartalom