1956 Bács-Kiskun megyei kronológiája és személyi adattára 2. (Kecskemét, 2001)

KISKUNHALASI JÁRÁS

Szobonya Zoltánt közfelkiáltással a Jánoshalmai Forradalmi Bizottság tagjává, egyben titkárává választották. Megválasztásakor beszédet is mondott, amelyben összefogásra szólította fel az embereket. Október 29-én az ő javaslatára rendelte el a forradalmi bizottság a nemzetőrség megszervezését a közrend fokozott védelme érdekében. Ezen a napon megkoszorúzták a magyar hősi emlékmüvet, itt Szobonya Zoltán ismét nagy hatású beszédet mondott. Az ünnepség után a község ügyeinek intézésére ipari és kereskedelmi, valamint mezőgazdasági bizottságot alakítottak. A politikai irányítást egy szűkebb testület, az úgynevezett tízes bizottság végezte, ennek Szobonya Zoltán lett a vezetője. Október 30-án Bajára utazott, hogy élelmiszert hozzanak a községbe. Október 31-én 19 pontban fogalmazták meg a község követeléseit, és Kiskunhalason átadták a járási forradalmi bizottság elnökének, Ván Sándornak. Este beszédet mondott Mélykúton a kisgazdapárt gyűlésén, itt is ismertette a 19 pontos követelést. Részt vett az FKgP újjászervezésében is. November 4-én a szovjet csapatok támadásának hírére a forradalmi bizottság általános mozgósítást rendelt el, felkészítették a községet a szovjetekkel szembeni ellenállásra. Miután értesültek róla, hogy Baja és Kalocsa nem szállt szembe a szovjetekkel, ők is letették a fegyvert. 1957. február 8-án tartóztatták le. A Kecskeméti Megyei Bíróság 1957. november 27-én halálra ítélte. Ezt a másodfokon eljáró Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa 1958. szeptember 17-én jogerőre emelte. Az ítéletet 1958. szeptember 29-én végrehajtották. Török Péter: Jánoshalmán született 1912. június 18-án. Anyja neve Kecskés Julianna. Iskolai végzettsége öt elemi. Földművesként dolgozott. 1934 és 1936 között tényleges katonai szolgálatot teljesített, 1940-ben továbbszolgáló szakaszvezető lett. 1944 nyarán a frontra került, októberben megsebesült. 1945 februárjában tért haza Jánoshalmára. 1956 októberében a Kecskeméti Borforgalmi Vállalat Jánoshalmi Pincészeténél dolgozott segédmunkásként. A forradalom alatt részt vett a szovjet emlékmű ledöntésében, követelte a tanácselnök lemondását. A nemzetőrség szolgálatvezetője lett, és részt vett az ellenállás szervezésében. A Kecskeméti Megyei Bíróság 1957. november 27-én 10 év börtönbüntetésre, 1000 Ft vagyonelkobzásra és 4 év jogvesztésre ítélte. Zámbó András dr.: 1898. október 14-én született Jánoshalmán. Édesanyja Csépi Klein Flóra. Zámbó András 1916-ban érettségizett, majd bevonult katonának, ahonnan 1918 júniusában szerelt le. 1922-ben végzett a Budapesti Orvostudományi Egyetemen. 1927-ben került Jánoshalmára mint járási tisztiorvos. 1939-ben Érsekújvárra került városi tisztiorvosnak. Tagja volt a Nemzeti Egységpártnak, a Magyar Élet Pártjának és 1944. december 13-án belépett a Nyilaskeresztes Pártba. 1944. december 21-én Németországba menekült családjával, ahonnan 1945 októberében került haza. 1946 augusztusáig internálótáborban volt. Utána Jánoshalmára került, ahol vezető körzeti orvos lett. A forradalom alatt Zámbó András tagja lett a községi forradalmi bizottságnak, részt vett a testület 19 pontos követelésének