1956 Bács-Kiskun megyei kronológiája és személyi adattára 1. (Kecskemét, 2001)
KECSKEMÉTI JÁRÁS
- A Petőfi Népe arról tudósított, hogy megindult a munka. Aki nem vette fel a munkát, nem kapott fizetést. - 125 főre emelkedett a városi és járási karhatalom létszáma. Négy szakaszt szervezett a törzs, három a városban volt, a negyedik Lajosmizse, Kerekegyháza, Tiszakécske, Helvécia és Bugac területén teljesített szolgálatot. Átköltöztek a rendőrkapitányságra. November 21. - A megyei tanács vb-ülésén kimondták, hogy a vb a Munkás-Paraszt Kormány programját elfogadja." 7 Dallos Ferenc hangsúlyozta, hogy a vb „átmeneti szünetelése" alatt a megyei forradalmi bizottság fenntartotta a rendet és a nyugalmat. A forradalmi bizottságoknak ezután főként tanácsadó szerepben kell működni, olyan politikai szervekként, amelyek együttműködnek a végrehajtó bizottságokkal, de személyi kérdésekben nem dönthetnek. 273 A vb intézkedett arról, hogy a járásokban bizottságok vizsgálják meg a községekben végbement személyi változásokat, amelyről jelentést tettek a megyei vb-nek. A tanácsoknak is szerepet kellett vállalni a fegyverrejtegetők és gyújtogatok rendőrkézre adásában, ezzel próbálták a rendőrség munkáját segíteni. Külön bizottságot állítottak fel a vb hatáskörének növelésére, a személyi állomány átcsoportosítására. Mohácsi Károly, Varga Jenő, és dr. Bruncsák András lett annak a bizottságnak a tagja, amely a munkástanácsok működésével kapcsolatos feladatokat kapta. Határozat született arról, hogy a dolgozó nép által visszahívott vezetők részére a kormány rendelkezése értelmében illetményt kell folyósítani, valamint felhívást tettek közzé az adókötelezettségek teljesítésére. A közhangulat nyomására Szelepcsényi Imre vb-elnökhelyettest felmentették, illetve szabadságolták, a pedagógusok Kocher László elleni petíciójának kivizsgálására pedig bizottságot hoztak létre. A kormány összekötőt küldött a megyéhez, ennek mintájára a megye a járásokhoz. A kormányösszekötő megyénkben Szabó Károly volt, aki részt vett a megyei tanács vb-ülésein. - A KMT két nappal korábbi felhívása értelmében küldöttség ment Kecskemétről a Központi Munkástanácshoz a Nemzeti Sportcsarnokba, ~ 12 BKMÖL A Bács-Kiskun Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának iratai. Vb-ülések jegyzőkönyvei 1950-1973. (a továbbiakban XXIII. 1. a. ) 07-27/1956. Az 1956. november21-i ülés jegyzőkönyve. 273 Érdemes felidézni Dallos Ferenc álláspontjának változásait a forradalmi bizottságokkal kapcsolatban. A forradalom első napjaiban, míg a megyében nyugalom volt, nem ismerte el ezeket. Október 26-án elutasította Daczó javaslatát a megyei forradalmi bizottság létrehozására. A kecskeméti felkelés leverése után, a megyei tanács vb okt. 28-i rendkívüli ülésén a vb-t nyilvánította a legfőbb államhatalmi szervvé, az alakuló bizottságokat tanácskozó szervvé degradálta. A budapesti fejlemények hatására 30án létrehozták az Ideiglenes Megyei Nemzeti Bizottságot, most már ezt nevezve ki a legfőbb hatalmi szervnek, ezzel gyakorlatilag félredobva a vb-t. A Megyei Forradalmi Bizottság megalakulásakor Dallos kiszorult a testületből. A szovjet támadás után ismét a megyei vb lett a legmagasabb közigazgatási szerv a megyében.
