1956 Bács-Kiskun megyei kronológiája és személyi adattára 1. (Kecskemét, 2001)

KECSKEMÉTI JÁRÁS

helyet. Domonkos nyitotta meg a gyűlést, ismertette a rendeletet a választásról. Összeírták, hogy kik legyenek a munkástanács tagjai, illetve a gyár vezetőinek már előre összeállított névsoruk volt a leendő tagokról. Pullay Béla és mások is élesen tiltakoztak az eljárás ellen, többen özvegy Gábor Józsefné üzemi párttitkárt támadták. Pullay Béla felszólalt, és először tájékoztatót tartott a fővárosi eseményekről, amelyeket a budapesti útja során látott.

137 Utána hangoztatta, hogy az eltelt években rabságban éltek az emberek, ami most megszűnt, és megszűnt az ávó is, úgyhogy legyenek óvatosak, a volt ávósok és besúgók ne kerülhessenek be a munkástanácsba, a becsületes párttagok ellen azonban nincs kifogása. Buzdította az embereket, hogy minél többen mondják el véleményüket, éljenek a szólásszabadsággal és jogaikkal, melyek közé tartozik, hogy akár új igazgatót is választhatnak. Horváth Gábor hozzászólásában szintén a visszanyert szabadságról beszélt, s arról, hogy arra 12 évig kellett várni. - Ezután Homoki László kezébe vette a magyar zászlót, és javasolta, hogy az elesett hősök tiszteletére énekeljék el a Himnuszt. Követelte az orosz csapatok kivonását, szabad választásokat, az MDP betiltását, a norma- és a munkaverseny eltörlését, mindezek kikényszerítésére a sztrájk kihirdetését. Erre sor került, október 30-tól november 10-ig sztrájkolt a gyár. - Egy Mészáros nevű gépgyári küldött arra biztatta a munkásokat, hogy vegyék kezükbe a gyár vezetését, válasszanak munkástanácsot, mert az igazgató elszökött. Javasolta, hogy egyperces néma felállással emlékezzenek a szabadságért elesettekre. - Rózsa Sándor elmondta, hogy most jött Budapestről, igazi nemzeti forradalom az, amit látott. Három fő követelés teljesítéséért folyik a harc: az oroszok kivonása, az ávósok végleges leszerelése, szabad választások. Gondoljon mindenki azokra, akik azért estek el, hogy az élet emberibb legyen, hogy ne kényszerítsenek ránk olyan politikát, ami tőlünk idegen. Olyanokat válasszanak, akik valóban a munkások és a nemzet érdekeit képviselik majd. - Ezután megtörtént a jelölés és a választás. Üzemrészenként háromnégy jelölt került be a munkástanácsba, az üzemrész létszámától függően. 41 tagja lett így a testületnek. Rögtön megtartották az első ülést is a kugliteremben, ahol elnökséget választottak. Pullay Béla lett az elnök, Homoki László a másodelnök, titkár pedig valószínűleg Bende Péterné. Utána küldötteket választottak a városi nemzeti bizottságba, Pullay Béla és Homoki László személyében. Igazgatónak Erdélyi Károlyt tették meg, BKMÖL XXXII. 12. Életinterjú Pullay Bélával. Pullay Béla október 22-én ment az Élelmiszeripari Minisztériumba anyagbeszerzési céllal. Október 23-án részt vett a Parlament előtti gyűlésen, majd éjszakajelen volt a Sztálin-szobor ledöntésénél. Október 24-én az utcán volt a főváros központi részein.