1956 Bács-Kiskun megyei kronológiája és személyi adattára 1. (Kecskemét, 2001)

KECSKEMÉTI JÁRÁS

miniszter parancsot adott a forradalmi katonai tanácsok megválasztására.

114 - Reggel a megyei párt vb kibővített ülést tartott, melyen az új helyzetből következő teendőkről tárgyalt. Határoztak, hogy a városi és járási pártbizottságok üléseit minél előbb össze kell hívni, és szükség szerint ki kell bővíteni az arra „legméltóbb" elvtársakkal.

115 Döntöttek a munkástanácsok, a nemzetőrségek és a nemzeti bizottságok szervezésének támogatásáról.

116 Fő vonalakban rögzítették ezek legfontosabb tennivalóit is. Természetesen úgy képzelték, hogy ezekben a testületekben megtartják a kommunista irányítást, a pártbürokrácia szakzsargonjával élve „élére állnak a nagy, demokratikus, népi mozgalomnak". A nemzetőrséget katonákból, rendőrökből, munkásokból, katonaviselt fiatalokból akarták létrehozni. Munkásokon, katonaviselt fiatalokon szintén kommunistákat, de legalábbis megbízható szimpatizánsokat kell érteni. A nemzeti bizottságokat „alulról" akarták megszervezni, tehát először a városokban, járásokban, mégpedig a párt, a szakszervezet, a tanács, a népfront és a termelési bizottságok küldötteiből. A járási, városi nemzeti bizottságok küldöttei hozták volna létre megyei szervezetüket. Ez az „alulról építkezés" volt a kommunista frazeológia egyik kedvenc kifejezése. Természetesen most is először a felsőbb szintű, esetünkben tehát a megyei szervezetet hozták létre. Erre egyébként felsőbb utasítást is kaptak.

1 7 - Kecskeméten október 29-én állították fel a városi és a megyei nemzetőrséget. A testület vezetői Gyurkó Lajostól kapták a közvetlen kinevezésüket. Utána Halanda István a városi pártbizottságra hívatta Gyulai Mihály útján Lukács András századost valamint Donath Tibor századost, és eligazítást tartott a teendőkről. Eszerint a nemzetőrség városi vezetősége négy főből állt. A katonai résznek Lukács András a parancsnoka, a rendőri résznek Donath Tibor százados lett a parancsnoka, és lesz egy értelmiségi és egy munkás parancsnokhelyettes. Lukács András parancsnoksága alá helyezték a hadtest felderítő zászlóalját. A járőrözést egy katonából, egy rendőrből és egy civilből álló egységekre akarták bízni. Halanda egy általa összeállított 15-20 fős névsort adott át Lukácsnak, a névsor a leendő nemzetőrök nevét tartalmazta. Közülük azonban csak három jelentkezett, Horváth István járási párttitkár, Kassa Vilmos valamint Baski József pártbizottsági aktivista.

118 így Lukács András kezdetben egy rendőrt és két katonát járőröztetett közösen, amihez szolgálati beosztást készített.

119 A nemzetőrség összetétele hamarosan teljesen más 114 HEGEDŰS B. András föszerk. 1996.1. köt. 140. 115 Népújság 11. évf. 256. sz. (1956. okt. 29.) 1. 116 MOL 288. f. 21/1957/5. 117 MOL 288. f. 21/1957/5. 118 OSZK 412. 20. Fővárosi Bíróság B 4322/1959. dr. Kardos János pere. 119 HL XI/22. a. B 24/1958. Lukács András pere.