1956 Bács-Kiskun megyei kronológiája és személyi adattára 1. (Kecskemét, 2001)

KECSKEMÉTI JÁRÁS

A Rákóczi út elején a katonák nem engedték tovább az állomás irányába, lövöldözés is támadt, ezért bevitték a rendőrségre.

85 - A kiskőrösi 19. gépesített ezred katonái is több fegyverest elfogtak. A Katona József Színházban lévő felkelőket Mayer Károly főhadnagy és Csaba István honvéd részvételével fogták el. Délben az ezred parancsot kapott, hogy a várost fésülje át, a fegyvereseket fogják el, vagy semmisítsék meg. Édelmayer Pál százados, az ezredparancsnok a területet utcánként felosztotta, és estére végeztek a feladattal. 28 fegyverest állítottak elő a cigányvárosból. - A fegyveresek letartóztatása és az általános igazoltatás tovább folyt, az elfogottakat a hadtestparancsnoksághoz szállították be. A katonai elhárító osztály tagjai és államvédelmisek hallgatták ki őket. - Kecskeméten a délelőtt folyamán végig tartott az összecsapás. Különösen a Czollner tér és az Erzsébetváros (cigányváros), valamint a város északi részén, a Budai kapu környékén fejtettek ki jelentősebb ellenállást a felkelők. A hadsereg természetesen óriási fölényben volt létszámban és fegyverzetben is. Ezt demonstrálja, hogy a katonaság nehézfegyverzetet és repülőgépeket is bevetett az ellenállás felszámolására. A cigány városban a fegyveresek felszámolására Gyurkó Lajos először tankokat akart felhasználni, majd a légierő bevetése mellett döntött. A vadászrepülő hadosztálytól 10 óra 32 perckor felszállt Vázsonyi Miklós százados és Iván Dezső őrnagy, hogy gépágyútűzzel - a hadtest gyalogos egységeivel együttműködve - megbénítsák, illetve megsemmisítsék a cigányváros mellett lévő „tűzfészket". A gyalogos egységeket Lukács András százados irányította, illetve a repülőgépeknek harckocsikból kilőtt világító rakétákkal jelezték a célpontokat.

87 A támadásban részt vett a kalocsai ezred is.

88 - A cigányváros elleni repülőtámadásnak több halálos áldozata is volt. Válik Rozália és özvegy Kilvádi Sándorné a saját lakásában halt meg. Molnár Sándort szintén a saját lakásában érte haslövés. Ö kórházba szállítás után, november 6-án halt meg. Lobos József lőtt sérülés következtében a kórházban halt meg. Rajtuk kívül még legalább tizenöten sebesültek meg.

89 BKMÖL XXV. 30. B 1094/1957. Sós Imre és Érsek Sándor pere. HL 1956-os gyűjtemény. 2/30. o.e. 387-391. fólió. PN 46. évf. 267. sz. (1991. nov. 14.) 9. HL 1956-os gyűjtemény. 2/32. o.e. 398-413. fólió. A saját lakásukban meghaltak és megsebesültek minden valószínűség szerint a cigányváros elleni repülőtámadás következtében szenvedték el sérüléseiket. A dokumentumok nyújtotta szűkös információk pedig arra engednek következtetni, hogy a fegyveres felkelőkre szinte vadásztak a hatalom emberei. Ezt bizonyítja Belényesi Mihály, az ismeretlen fiú, Giliczó Mihály és Frankó Pál esete. A cigányváros (Erzsébetváros) géppuskáztatása, férfi lakóinak összegyűjtése és a közben történt atrocitások pedig nagyszabású megtorlást sejtetnek.