1956 Bács-Kiskun megyei kronológiája és személyi adattára 1. (Kecskemét, 2001)
KECSKEMÉTI JÁRÁS
képviselők megválasztására. Megegyeztek, hogy a sikeres választás után telefonon fogják összehívni a testületet. A területi munkástanács tagjainak név szerinti megválasztására a kormány tiltó rendelete miatt már nem került sor. December 9. - A Katona József Gimnázium diákjai közül sokan sztrájkoltak, hazamentek az iskolából, köztük Orosz László osztálya is. Orosz László a pedagógusok sztrájktervét is támogatta. - A városi pedagógus-szakszervezet a tanítás folytatását határozta el, a járási pedagógus-szakszervezet viszont ellenkező határozatot hozott. Orosz László ismertette munkatársai körében Bibónak a nemzeti kommunizmusról szóló írását, amelyet Szabadi Sándor református lelkész adott neki. 301 December 10. - Kora délután rendkívüli munkástanácsülésen tárgyalták az AKK-ban a sztrájkfelhívást. Jelen volt az üzemi párttitkár is. Pullay és a munkástanács hosszas vita után a sztrájk ellen foglalt állást. Ezen az ülésen valószínűleg jelen voltak a város üzemi munkástanácsának vezetői is. 302 Bognár Ferencet egyébként december 10-e környékén felkereste Donath Tibor rendőr százados és Egyházi János rendőr hadnagy, és figyelmeztették, hogy ne vegyen részt a sztrájk szervezésében. Bognár Ferenc közölte velük, hogy már továbbadta a sztrájkfelhívást a munkahelyén és a Gépgyárban is. A Lakatosipari Vállalat is küldött egy összekötőt Budapestre Bíró Sándor munkástanácselnök megbízásából. A sztrájkfelhívásról Bognár Ferenc, B. Hajagos Károly és ez a harmadik küldött tudott. 303 - A hangulat radikalizálódására jellemző, hogy december 10-én Dárdai Vilmos és Zombori Imre kormányellenes röplapokat ragasztott ki szerte a városban. Ezeket részben maguk készítették, részben pedig Dárdai Vilmos hozta Budapestről, Vörös Imre nevü évfolyamtársától. A röpcédulákat a Gépgyárnál, a nagyobb középiskoláknál, a Rákóczi úton és a piac környékén terjesztették. Itt fogták el őket a rendőrök. A cédulákon a kormány és a szovjet megszállás ellen szólaltak fel, sajtóbojkottra és sztrájkra buzdítottak, párhuzamot vontak 1848 és 1956 között, az elesettek tiszteletére szólítottak fel. Az orosz katonák is találkozhattak egy hozzájuk szóló, anyanyelvükön írt röplappal, melyben a szemükre vetették, hogy " BKMÖL XXV. 30. B 1490/1957. dr. Orosz László pere. 12 BKMÖL XXV. 30. B 393/1958. Lázár Ákos pere. ß HL XI/22. a. B 24/1958. Lukács András pere.