1956 Bács-Kiskun megyei kronológiája és személyi adattára 1. (Kecskemét, 2001)

KECSKEMÉTI JÁRÁS

Szorgalmazták a Központi Munkástanács egyetlen tárgyaló félként való elismerését, és a szovjet csapatok kivonulásáról szóló tárgyalások meg­kezdését. Mivel az üzemi pártalapszervezet október végén feloszlott, és később a régi pártbizottság jól ismert személyei akarták ismét megalakí­tani, nem támogatták annak szervezését. A szakszervezetről az új szak­szervezeti választások alkalmával akartak véleményt nyilvánítani. 28 Vlacsil a továbbiakban is tartotta magát ahhoz az elhatározásához, hogy a gyárban nem lehet pártszervezet. A munkástanács ülésén jelentős bér­emelésre tett javaslatot. - Az AKK munkástanácsának ülésén Pullay Béla elmondta, hiába fára­doznak a területi munkástanács létrehozásán. 284 Az orosz parancsnokság, a megyei és városi tanács minden módon gátolja ezt a törekvésüket. Be­számolt a Központi Munkástanácsnál tett november 26-i látogatásukról is. Ekkor beszéltek Rácz Sándorral is, akivel egyeztették az állás­pontjaikat, és megbeszélték a tennivalókat. A KMT ülésén jelen volt Ká­dár János, Apró Antal és Münnich Ferenc is. Szóba került a karhatalom, a deportálások ügye, és a tiszti nyilatkozat kérdése is. Münnich Ferenc engedékenynek mutatkozott ezekben a kérdésekben. A KMT követelte, hogy a kormány nyilatkozzék Nagy Imre és társai sorsáról, és adjon lapengedélyt a Központi Munkástanácsnak. 285 Az ózdi vaskohászok kül­döttének kérdésére Kádár kénytelen volt elismerni, hogy a munkástanács az, amely ma a kezében tartja a hatalmat az országban. Tiltakoztak az el­len, hogy a párt minden erővel törekszik az üzemi alapszervezetek létre­hozására. Figyelmeztették, hogy kormányának nincs társadalmi bázisa: „Kádárnak nincs mire támaszkodnia, csak a szovjet fegyverekre, mi vi­szont a munkásságra támaszkodunk. A szovjet csapatok elmennek, de a munkásság itt marad. Mi lesz akkor Kádárral és kormányával?" 286 - Utána személyi kérdésekről döntöttek, Pullay pedig bizalmi szavazást kért a vezetőkről, ennek során megerősítették őket tisztségükben. November 29. - A városi munkástanács fonnálisan is megbízta a két összekötőt, hogy képviselje a testületet a Központi Munkástanácsnál. Vlacsil Tibor ezt nem vállalta, így Bognár Ferenc és B. Hajagos Károly lett a küldött. Ok hozták a tájékoztatókat, röpcédulákat és a szóbeli utasításokat, amelyeket aztán Pullay Bélának és Bíró Sándornak adtak át. B. Hajagos Károly és Bognár Ferenc november 29-én vagy 30-án Budapestre utazott a Köz­1 BKMB B 1157/1957. Pullay Béla és társai pere. A Kecskeméti Gépgyár Munkástanácsának Általános helyzetkép című beszámolója, 1956. december 6. 2. 14 BKMB B 1157/1957. Pullay Béla és társai pere. Az AKK MT 1956. nov. 28-i jkve. 13 HEGEDŰS B. András föszerk. 1996.1. köt. 259. 16 BKMB B 1157/1957. Pullay Béla és társai pere. Az AKK MT 1956. nov. 28-i jkve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom