Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasági fejlődése 1700–1850 (Kecskemét, 1994)

VI. A pénzügyek alakulása

és ők is mindenkor szigorúan tartották magukat a hivatalos kamatokhoz. 966 Új színt, új forrást jelentett a hitelügyletek terén az egyik legelső egy­let, a temetkezési, amely részben a későbbi biztosítók feladatkörének egy részét is felvállalta. Kecskeméten 1836. november 22-én kelt rendszabá­suk alapján kezdte meg működését Temetkezési Segédegyesülés néven. A 10 pontból álló szabályzat szerint „600 tagokból fog állni az egyesület", de még további 40 tag részvételére is lehetőséget biztosítottak, „kiknek 6 ft. 40 xr. adakozásaik a mindenkori költségeket fogják fedezni". A szabályzat szerint a 640 fős létszámot tovább növelni nem lehetett. Az egylet tagjai belépéskor 1 pengő forintot voltak kötelesek fizetni, és évenként a megha­tározott összegeket leróni. A 8 tagból álló bizottság az így befolyt összeg­gel köteles volt a lehető legjobban gazdálkodni. 966 Az egylethez fűzött remények a következő évek. során teljesültek is, hisz a tagok száma évről évre folyamatosan gyarapodott: 1843-ban már 560 volt számuk. Ez a halálozások miatt is érthetően változott, de befolyá­solhatta a következő években a csökkenő tendenciát az igen nyomott gaz­dasági élet is. Tény, hogy 1844-ben 528, 1846-ban pedig csak 525 tagot tartottak nyilván. Bár minden elhalálozott a rendszabály szerint 100 forint támogatást kapott temetésre és a korábbi orvosi költségek ellensúlyozására, az egylet vagyona folyamatosan nőtt, „gyümölcsöző tőkénk a múlt években szaporo­dott", állapította meg az éves jelentés. Míg 1842-ben csak 9457 forinttal zártak, amelyből 1097 ft. kamatból származott, 1844-ben a „gyümölcsöző tőke" már 24127 forint volt, és az éves kamat összege 1321 váltóforint lett. A bizottság eredményes működését, egyben a város hiteléletében betöltött szerepét érzékelteti, hogy két évvel később már a „gyümölcsöző tőke", a kihelyezett pénz 31495 váltóforintra nőtt, és az éves kamat igen figyelem­re méltó összegre rúgott: 1748 forintot könyvelhettek el. Az alkalmi és kisebb tételeket hitelezők mellett megjelentek a jelen­tős tőkével rendelkező és alapvetően pénzkölcsönzésből élő magán vállal­kozók is. A dúsgazdag idősebb Dömötör János végrendelete szerint 43636 forintot helyezett ki 83 hitelt kérőnél. Ezeken belül akad néhány 50-60 forintos tétel is, de többségében komoly összegekről volt szó. Huszonkét esetben ezer forinton felüli összeget adott kölcsön, néhány esetben pedig 3-4 ezer forintos tételeket helyezett ki. A hasonló esetek és vállalkozások ismeretében már joggal beszélhetünk arról, hogy a reformkorban megje­lent a mezővárosi viszonyok között tevékenykedő tőkepénzes vállalkozó. 967 A negyvenes években a zsidó kereskedők társultak a lassan izmosodó 966 067 Jelentős adósságok már a XVTII. században is összegyűltek egy-egy szerencsétlen vagy felelőtlen személy tevékenysége révén. Tormási Gábor 1771-ben 3777 forinttal tarto­zott hitelezőinek, akik között ott található a város, a piarista rendház, a katolikus egy­ház és több magán személy is. IV. 1504. c/199. IV. 1504. Végrendeletek. 1820.

Next

/
Oldalképek
Tartalom