Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasági fejlődése 1700–1850 (Kecskemét, 1994)

VI. A pénzügyek alakulása

mindazonáltal már jelentett Januarius holnapnak utolsó napjáig Hazánkból kiküldeni, vagy Bányákra adni, hol belső értékéhez képest fel fognak váltatni.

914 A bankjegyek, a máig használt papírpénzek csak a XLX. század során honosodtak meg nálunk. A tárgyalt másfél évszázad alatt meglepően sokféle pénznem, illetve pénznév tűnik fel forrásainkban. A század első évtizedeiben pedig még a pénzek értéke is gyakorta módosult. Éppen ezért megkerülhetetlen, hogy röviden áttekintsük ezeket.

916 Ennek révén fogalmat alkothatunk arról, milyen gondot jelenthetett a nagyobbrészt még írni-olvasni nem tudó lakosok számára a pénzek értékváltozásainak és értékarányainak követése. Legelőször a legértékesebb véretekről célszerű szólnunk. A magyar aranyforint, vagy más néven dukát Károly Róbert királyunk óta 1727-ig Európa legjobb, legnagyobb aranytartalmú valutája volt.

916 Éppen ezért kedvelték a kontinens egészén a körmöci aranynak is nevezett pénzt. Nem sokban tért el tőle az osztrák tartományokban vert arany sem, így gyakran megesett, hogy nem is különböztették meg őket a napi forgalomban.

917 A XVIII. században, főként annak a második felében a hétköznapok gyakorlatából egyre inkább kiszorult igen nagy értéke miatt, és inkább a nagyobb kölcsönzések, jelentősebb adásvételek és főleg a tezeurálás terén vált fontossá.

918 Itt most mindössze csak néhány példával célszerű illusztrálni, milyen súlya volt a napi forgalomban és felhalmozásban ennek a valutának, amely leginkább ellen tudott állni a különféle okokból bekövetkezett pénzügyi zavaroknak, válságoknak. Nagy Mihály, a város egyik jeles gazdája és hivatalt viselt embere, amikor jelentős kölcsön felvételére kényszerült 1756-ban, 301 aranyról és 44 formális tallérról adott nyugtát.

919 Nemcsak a XVIII., hanem a XLX. században is nagy becsben tartották ezeket az értékes pénzeket, és szorgalmasan gyűjtögették azokat a családi sublótok és ládák mélyén éppúgy mint a városi pénztárakban.

920 A 914 TV. 1510. a/1770. 28. 915 A térség pénzforgalmával és a forgalomban lévő pénzek értékének alakulásával foglalkozó irodalom egyre jelentősebb. Itt csak a téma áttekintése szempontjából legfontosabb munkákra utalunk. HORVÁTH Tibor Antal: 1959-1960. és 1961-1962. BÚZA János. 1973. és 1977. HUSZÁR Lajos: 1971. és 1975. KŐHEGYI Mihály: 1969-1970. KUPA Mihály: 1968. SZIGETI István: 1965. 916 Ezen időszak pénzviszonyaiban történő tájékozódáshoz a legtöbbet HUSZÁR Lajos: 1975. minden szempontból eligazító, aligha túlbecsülhető munkája nyújt. 917 rVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: 1985/a 17-38. 918 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: 1986. 919 ÍV. 1504. b/ Töredék 175-1758. 8. 920 Ladányi Gergely 1819-ben végrendeletében felesége számára 1000 aranyat hagyományozott. ÍV. 1504. v. Fekete Sándor 1834-ben készített végrendeletében utal arra, hogy korábban apósától, aki birtokait eladta, és nem gazdálkodott tovább, örökölt 3000 ft. értékben készpénzt aranyban és ezüstben. Magának is volt 30 db. aranya és 15 db. kétforintos ezüstpénze. IV. 1504. v. 1834/33. Ha viszonylag ritkán találkozunk is ilyen jelentős summákkal a végrendeletekben, aranyban összegyűjtött kisebb összegek gyakorta feltűnnek.