Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasági fejlődése 1700–1850 (Kecskemét, 1994)

V. Kereskedelem

vasárnapokon áruitatnak a piaczon, a templomba jövők és menők nagy botránkozásokra, és hogy a piacz is már nagyon felturkáltatott általuk, meghatároztatott: a sertés árulás simpliciter kitiltassék a városról, melly végre a külső fogadó előtt való hely fog ezután a sertés árulásnak való helynek adattatni."

787 Az egyes árusok helyének változásait érthetően nem tudjuk pontosan végigkövetni. Néhány feljegyzés viszont utal arra, hogyan változott a legnépesebb piacok helyszíne. Az első szabályozási kísérleteknél érthetően a hagyományos helyszínekből indultak ki. „Zöld piacnál meg lehetne hagyni azon helyet, amellyet eddig is foglaltak, itt lehetne helye a gyümölcs árulóknak és a kenyér sütögetőknek. Búza piacnak pedig a piacznak azon helyet, ahol eddig is áruitatni szokott. Az aprójószágot, vadállatokat, bárányt és egyéb darabbul hús árusokat a Ref. templom piaczi mellékére szorítani, ha pedig kocsival jönne valaki, ez vagy ezek körül, vagy a halpiacz elein elférhetne, hol a bárányok és juhok lábon áruitathatnak. A kevesebb számú sertéseket árulók pedig a Homoki utczára a kápolnához igazíttathatnak. Ezen utczán elférhetnének zsúp, nád, és kocsin fát, rőzsét árulók, ha fűteni való szalma és kötözni való sás vagy gyékény hozatnék a piaczra, az is itten áruitathatnék. A cserép és fa edényeket árulók kényszeríttethetnének a Szent Háromság statujánál vásárt állani." Ezt egészíti ki egy újabb rendelet, amely szerint a hetivásárok alkalmával a „baromvásár a Herczeg-malomtól fogva a Homoki kápolnáig légyen", amit kiegészítettek egy újabb résszel: „A heti baromvásároknak állandóbb és számosabb voltára nézve határoztatik, hogy a marhák, lovak, sertések és juhok kiállítása csupán az keddi napra szoríttatik."

788 A fejlődési folyamat bemutatásakor nem mellőzhetjük azt a feljegyzést sem, amely az 1842-es állapotoknak megfelelően rögzítette a kecskeméti piacok elhelyezkedését, annál is inkább, mivel utal az ott elférő árusok számára is.

789 Ez esetben is nagyobbrészt őstermelőkről van szó, ami azért jelentős, mert fogalmat kaphatunk a felhozatal hozzávetőleges nagyságára azon kitételek alapján, melyek a kijelölt hely befogadóképességét jelzik. A/ Két sor, hentesek, valami ötvenig (a Református templom elejének oldalfalánál és a templom előtt). B/ Négy sor, élelmiszert áruló kofák 300-550-ig (a Református templom előtti téren). C/ Két sor, aprójószágot árulók, valami 200-an (a templom előtti térről kiindulva a mai Szabadságtér közepe felé).

790 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: 1991/b 124. IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: 1991/b 132-136. ÍV. 1504. cl 206. IX. 1842/ 14. A D/ pont nem található a felsorolásban, a rajzos vázlaton viszont az A, B és C pontban felsoroltakkal párhuzamosan van jelölve. 78? 7X8 789 790