Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasági fejlődése 1700–1850 (Kecskemét, 1994)
IV. Közlekedés
IV. Közlekedés 1. Utak, utcák A kereskedelem és az ekkor még ehhez sok szállal kapcsolódó pénzügyek jelentőségét Kecskemét életében a társadalmi és gazdasági fejlettségi szinten túlmenően jórészt földrajzi helyzete határozta meg. Az a tény, hogy ez az országszerte már ekkor is ismertté vált mezőváros egy nagy tájegység közepén helyezkedett el, és közelében sincs folyó, már alapvetően korlátozta, mondhatjuk behatárolta kereskedelmének lehetőségeit. Tekintettel arra, hogy az itt feldolgozott másfél évszázad alatt egyetlen olyan árut sem állítottak elő, amelyet nagyobb tömegben tudtak volna akár belső, akár külső piac számára biztosítani, a város kereskedelme szempontjából hátrányos helyzetét nem tudta ellensúlyozni. Ráadásul Európának ez a része már évszázadok óta a világkereskedelem perifériáján volt, és az akkor igen költséges szállítás miatt még a Habsburg Birodalmon belül nyíló lehetőségeit sem tudta kihasználni. 660 Mezőgazdaságunk és részben iparunk által termelt áruk sorsát is döntően meghatározta az országban meglévő szállítási lehetőség. Igazán versenyképessé csak a közlekedés jelentős fejlődése után válhattak a Magyarországon termelt áruk Európa bármely pontján. Nemcsak a XVIII. század egészében, hanem még a XLX. század derekán is nálunk az áruk aránytalanul nagy részét tengelyen szállították, miként tették ezt több más környező országban is, mivel a folyami szállítás lehetőségeit, feltételeit nem teremtették meg. Ezen időszakban Európa nagy részén az utak még igen rosszak, gyakran kezdetlegesek voltak. Magyarországon még a XVIII. század legvégén is csupán 770 km hosszú épített úthálózat szolgálta a szállítást, a kereskedelmet. Bár 1850-re ez a terjedelem 1770 km-re nőtt, ez csak a valóságos igények töredékét tudta kielégíteni. De így is még azokon a szerencsésebb országrészeken is, ahol ezeket az utakat kiépítették, a magas szállítási költségek a legelfogadottabb hazai árukat is csaknem versenyképtelenné tették az örökös tartományokban. 661 Ezek az utak csak a gazdaságilag legfontosabb területeket kötötték össze a Lajtán túli örökös tartományokkal, „nagy kövekkel kirakott, vagy pedig aprókkal macamadizált utakról itt szó sincs ... a kőnek messze földről ide hordatása majd felszámíthatatlan erőbe és költségbe kerül" állapítja meg az egyik kortárs. Annak ellenére, hogy folyamatosan sokat 660 Ez utóbbi tényezók érthetően nemcsak Kecskemét, hanem az egész térség lehetőségeit is erősen visszafogták. 661 MÉREI Gyula: 1980. 237-238. Még a magyar borok exportja sem volt igazán gazdaságos a magas fuvarköltség miatt.
