Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasági fejlődése 1700–1850 (Kecskemét, 1994)

III. Ipar

Természetesen az egyes malmok teljesítmén3'e és haszna között jelentős különbségek lehettek. A vízimalmoknál és a szélmalmoknál az időjárás alapvetően meghatározta a teljesítményt, így üzemeltetetésük nem csekély gondot jelentett. Birtoklásuk és működtetésük mégis számottevő hasznot hozott tulajdonosaiknak. Ennek ellenére Kecskeméten sem a XVIII. sem a XLX. században nem alakult ki egy szűkebb társadalmi csoport, amely valamiféle kiváltságot szerzett volna a malmok birtoklása terén, nem jött létre ilyen jellegű monopólium. Bár kétségtelen, hogy a nemesek tulajdonában a számukhoz viszonyítva viszonylag sok malom volt, nagyobb részüket mégis a paraszti háztartások, illetve ugyancsak figyelemre méltó arányban az iparosok birtokolták.

597 Érdemes utalni arra, hogy 1847-ben tíz olyan szerényebb vagyonnal rendelkező gazda is volt, aki malom után adózott. A malmok tulajdonosai és a molnárok elég gyakran ütköztek a hatósággal. A velük szemben felmerülő panasz igen sokrétű lehetett. Hol a korpát nem adták vissza a gazdának

698

, hol pedig a vasár- és ünnepnapokat nem tartották be, ami ellen a helyi plébánosok ismételten szót emeltek.

599 A panaszok sorában nem ritka eset az, hogy a molnárok nem szabályszerű mértéket használtak. Ezért kellett xjl l-ben ismételten határozatot hozni a magisztrátusnak, hogy „a malomvékák és vámcsuprok között a... proportió meglegyen, és ezután minden malomban egyaránt megtartasson, azon malomvékák és csuprok elegendő mennyiségben a város költségén készíttetni és úgy a malomtulajdonosoknak eladni határoztatnak."

600 Az igazán modern technika is a malomiparban jelentkezett először városunkban. 1839-ben Cseszorai Eörhalmi Antal azzal a kéréssel fordult a tanácshoz, hogy számára engedélyezzék egy gőzmalom építését. Ezt követően Német László és Zana Péter 1841-ben „újabb formájú malom" építésére kért engedélyt. 1844-ben pedig Kontra József gyulai kántor folyamodott egy „műmalom" felállításához engedélyért.

601 A kérelmek sorsáról bővebbet nem tudunk. Az első gőzmalom tényleges felépítésére mégis csak 1844 januárjában történt kísérlet. Klingert János azzal a kéréssel fordult a magisztrátushoz, hogy a már üzemelő malmát „a már egész világon elterjedt, s bámulatos sikerrel működő gőz erőre alakíthassa". A tanács a tervét kedvezően fogadta: „Folyamodó által beterjesztett igen hasznos vállalat pártfogása e tanács részéről eleve nyilváníttatván, annyival inkább, minthogy olly törvény, amely annak kivitelét gátolná, nem létez."

602 L. ezzel kapcsolatosan IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: 1991/a XVIII. táblázat. IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: 1991/b 89-90. Hol a kukoricát nem akarták megdarálni, vagy kétszeres vámot kívántak utána szedni. IV. 1503. a/ 1847. november 8. IVANYOSI-SZABÓ Tibor. 1991/b 128-129., 196-197., 245-247. Uo. 163. ÍV. 1504. hl 76. 260-265. ÍV. 1504. hl 1848.1. 276. tsz., illetve IV. 1503. al 1182-1183. tsz.