Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasági fejlődése 1700–1850 (Kecskemét, 1994)

III. Ipar

urak a céhgyűlésben éppen meg nem jelenhetnének, azon esetet kötelesek lesznek a céhmesterek mind azon tárgyakat, melyeket a céhnek eleibe kívánnak terjeszteni, comissarius úrral írásban közleni, és azokat egyedül csak akkor terjeszthetik a céhnek eleibe, h ahogy a comissarius úr az eránt engedelmet adna. Azért is: 4. A céhmestereknek akár gyűlést hirdetni, akár pedig a gyűlésben valamely tárgyat felvetni a comissarius úrnak nyilvánvaló engedélye nélkül áristom vagy a környülállásokhoz alkalmazandó egyéb büntetések terhe alatt szabad nem lészen. 5. Minden céh végzéseiről protocollumokat tartani, a céhbeli comissarius úr pedig a jóváhagyott végzéseket aláírni köteles oly nyilvánvaló megjegyzéssel, hogy semmi olyas, mely a comissarius úr által aláírva nem volna, céh végzéseinek nem tarthatnak. És ezért: 6. Akár mely tárgy is, mely a céhnek protocollumába beiktatva és a comissarius úr által aláírva nem volna, a céhek nevében elől nem mozdítódhatik. És ha efféle eset történne, annak kezdője eránt szoros nyomozódást tétetvén, az ki ezen rendelés ellen vétkezni tapasztaltatván érzékenyen fog megbüntettetni. 7. A céhek rendes gyűlésein kívül több vagy kevesebb mesterembereknek akármely tanácskozás végett leendő öszvegyűlések a legkeményebb büntetések alatt tilalmaztatik. Szabadságban állván egyéb eránt is minden egyes lakosnak sérelmei egyaránt az ezen tanácshoz vagy más illen helyen lehető folyamodás."

541 Ezek alapján már nem lehet meglepő, hogy a magisztrátus a céh életén belül minden jelentősebb eseményt szemmel tartott. A céhek belső válsága, egykori hatáskörüknek fokozatos elapadása ellenére néhány területen még tudtak újítani. Egyik, figyelemre méltó jelenség volt inkább létük, mint tevékenységük során, bizonyos anyagi alap felhalmozása. Létszámuk növekedése is arra késztette őket, hogy a reformkorban több céh önálló házat vásároljon. 1829. április 21-én a legnépesebb céh, a csizmadiák számára engedélyezi a tanács a házvételt vagy házépítést.

642 1835-ben a „becsületes vékony szabó czéhnek egy ház vételt" engedélyezett a magisztrátus. 1844-ben a helybeli magyar tímár céh folyamodott hasonló engedélyért, mivel a tagság olyan nagy mértékben megnőtt, különösen ha a legények is jelen voltak, hogy „hely szűke miatt eddigi szokás szerint tartani szokott céhmester szállásán" nem tudtak tanácskozni. A tanács azzal a feltétellel engedélyezte a ház vásárlását, hogy köteles a céh a házra kiszabott katonai beszállásolás terhét is vállalni, illetve ha a város olyan épületet épít, amelyben hasonló összejövetel tartható, kötelesek lesznek azt eladni.

543 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: 1991/b 178-180. 1816. február 19. A rendeletet 1838. január 26-án a tanács ismét megerősítette. IV. 1504. b/ 76. 488. IV. 1504. y 76. 551. ÍV. 1504. y 62. 1844. január 15. 50.