Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasági fejlődése 1700–1850 (Kecskemét, 1994)

II. Állattartás

lovairól egy 1722-es feljegyzés tájékoztat, amely szerint 50 darabból állt ménese. A következő években is több adat tájékoztat a vacsi pusztán tartott állatokról. 1754-ben a „Manuália" feljegyzései a város ménesének eladásáról adnak értesítést. Ennek okára viszont nem utalnak, csak azt rögzítik, hogy 1975 forint folyt be a ménes értékesítéséből.

344 Nem lehetetlen, hogy a kun puszták elvesztését követő válság enyhítése érdekében mondott le a város saját méneséről, amit annál is inkább megtehetett, mivel a gazdák tulajdonában lévő több ezer ló biztosíthatta ekkor a szükséges igásállatokat. Kiváltó ok lehetett az is, hogy a háborúk során legjobb lovaknak az eladása és a betegségek révén az állomány jelentősen leromlott. Nem véletlen, hogy Mária Terézia majd II. József kénytelen volt folyamatosan gondoskodni a hadsereg érdekében az ország lóállományának feljavításáról,

345 Hasonló cél vezethette a várost is akkor, midőn 1770-ben megvette a Koháryak Vacson tartott ménesét 2000 rénes forinton. Ez lett a magja a város újabb ménesének, de a végleges megszervezésre, kiépítésre 1778 táján került sor. A város kezdeményezésének szükségességét az is igazolni látszik, hogy míg 1755-ben 15 gazdaménes járta a pusztákat, ezek száma 1778-ra 5-re csökkent. A város új ménesében őrzött lovak száma 1779 és 1809 között 160 és 300 között változott. A századfordulóra ez a ménes is hanyatlani kezdett. A túlzottan rideg körülmények között tartott lovak között 1809-ben rühösség jelentkezett, és ezért a tanács az év július 17-én döntött: „A Város Ménese a Dög és nyavalyák által felette megfogyatkozván, az abból származandó több károknak eltávolítására nézve Tőkéstül eladatni rendeltetett." Az ezt követő árverésen 38 vevőnek 133 lovat 21612 forintért adtak el. Kétségtelen, hogy a tanács döntését befolyásolta az a tény is, hogy a napóleoni háborúk alatt a legjobb tenyészállatok elvesztése miatt az állomány fokozatosan leromlott, és a hadi lovak kiállításából a ménest tartó városnak alaposan ki kellett venni részét.

346 Ezt látszik igazolni az is, hogy alig zárult le a háború, néhány évvel később, már 1818 januárjában úgy döntött a tanács: „hogy a város részére ismét egy jó fajú Ménes állíttassék fel". Az új ménes magja az a 24 kanca és négy mén lett, amelyet 1820 áprilisában vásároltak meg 7381 forinton. A ménes lényegesen kisebb létszámmal gazdálkodott mint a korábbiak. A jószágok száma 29 és 100 között váltakozott. Bár mutattak fel számottevő sikereket is, ez a ménes igen rövid életű maradt. 1827 végén pontosabban meg nem határozott „uralkodó betegségről" tesznek említést, és a penészes széna, valamint a dohos zab, amit etettek velük, ugyancsak megtette a hatását. 1828. január 16-án a városi tanács újabb fontos döntést hozott 344 RUSVAY Kálmán: 1975. 57-65. 345 1 77g

( 1777 és 1785 fontos állomás e tekintetben. Célszerű utalni arra is, hogy bécsi „lóorvosi" iskola 1767-ben, a pesti pedig 1787-ben nyílt meg. 346 RUSVAY Kálmán:1975. 69-71