Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945–1948 között. A németek kitelepítése, a belső népmozgások és a szlovák-magyar lakosságcsere összefüggései (Kecskemét, 1993 [!1994])
A telepítést végző szervek jogköre, működése
A Magyarország és Csehszlovákia között 1946. február 27-én létrejött lakosságcsere-egyezmény értelmében az országra háruló áttelepítési feladatok ellátására a miniszterelnök 1946. július 12-én a Minisztertanács jóváhagyásával - dr. Jócsik Lajos szövetkezetügyi államtitkár vezetésével Áttelepítési Kormánybiztosságot hozott létre. A kormánybiztosság vezetője e minőségében a miniszterelnök útján a Minisztertanácsnak volt alárendelve. Jócsik Lajos a kormánybiztosság szervezési költségeiről, feladatáról, munkájáról készített javaslatát az 1946. július 17-i Minisztertanács ülésén terjesztette elő. A Gazdasági Főtanács képviselője azonban a költségvetés tételeit túlzottnak tartotta, ezért az ülésen - kérésére - az előterjesztés felülvizsgálatát rendelték el. 180 Az Áttelepítési Kormánybiztosság 1946 augusztus elején kezdte meg működését, de konkrét hivatali szervezetének kiépítése, működésének szabályozása még 1947 elején is váratott magára. Joggal érték hát támadások a kormánybiztosság vezetését mind a hazai politikai pártok, mind a csehszlovákiai magyarság különböző szervezetei részéről. A Szlovákiai Demokrata Magyarok Tanácsa a magyar belügyminiszterhez eljuttatott memorandumában szorosabb együttműködést, véleményük figyelembevételét, és a hivatalnál meglévő visszaélések azonnali megszüntetését kéri. Kifogásolják, hogy a kormánybiztosság alkalmazottai helyismerettel nem rendelkező emberek, akik közül sokan hivatalukat vagyonszerzésre használják fel, s akik nem ismerik a felvidékiek gondolkodását sem. Ezért azonnali hatállyal szükségesnek tartják a kormánybiztosság átszervezését, egy új kormánybiztos kinevezését, aki teljes, egész emberként irányíthatná a szervezetet. 181 A Miniszterelnökség szakemberei által tartott hivatalvizsgálat a kormánybiztosság munkáját elégtelennek minősítette, amit szervezeti, gazdasági, pénzügyi és politikai nehézségekre vezetett vissza. cson. A 300 000 Ft költségigénylést azonban a Gazdasági Főtanács túlzottnak tartotta, és leszögezte, hogy a sváb kitelepítésekre fedezet nincs. Ezért azt a javaslatot tette, hogy a pénzügyminiszter találjon erre fedezetet a svábok vagyonából. De hangsúlyozták azt is, hogy „ezek a kérdések szét vannak parcellázva. Vannak hivatalok, amelyeknek a személyzeti kiadása túlzott." - MOL. J.Gy. Minisztertanácsi jegyzőkönyvek, 1946. augusztus, lő. MOL J.Gy. Minisztertanácsi jegyzőkönyvek, 1946. július 17. - Miniszterelnökség iratai 2077/1947. 181 A Kormánybiztosság vezetését Hasek Ferencre bíznák, „aki felvidéki, ismeri egész Csallóközt Pozsonytól kezdve. (-••) A néppel tud érintkezni. Puritánsága, józan cselekedetei miatt kivétel nélkül minden társadalmi osztály tiszteli benne a szociális és a legnemesebb értelemben vett demokratikus egyént." - PIL. 283- f. 12. cs. 53ö.e.
