Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945–1948 között. A németek kitelepítése, a belső népmozgások és a szlovák-magyar lakosságcsere összefüggései (Kecskemét, 1993 [!1994])
A telepítést végző szervek jogköre, működése
adott. Ellenkező esetben - hangsúlyozza a beadvány - a végleges juttatásokban beállott késedelem miatt a felelősséget a Népgondozó Hivatalra hárítják, mert a rendelet (185 000/1946. F.M. sz. 14.§.) a „kitelepített lakosság névjegyzékének megküldését kötelességévé teszi." 172 Nehezen nyugodtak bele hatáskörük csorbításába a községi földigénylő bizottságok is, amelyekkel a Megyei Földbirtokrendező Tanácsok még hosszú hónapokig tartó harcot folytattak ellenőrzési, feloszlatási jogaik érvényesítéséért. Az egész ország területére jellemzők voltak azok az ellentmondások, amelyeket szintén jelzett a Bács-Bodrog megyei hivatal: „A Tanács működését akadályozza a ki- és betelepítések rendszertelen volta, különösen a rátelepített községekben élő nincstelen tömegeknek az ellátása és jogos panaszaiknak kielégítetlensége, (...) a politkai pártoknak és egyéb illetéktelen szerveknek beavatkozása a földreform lebonyolításába, (...) a földigénylő bizottságok megbízhatatlan, fegyelmezetlen munkája, magatartása, melynek folytán lehetetlenség végleges, befejezett helyzetet teremteni." 173 Általános panasz: a Bizottságok korábban minden jogalapot nélkülözően elvették igazolt és nem volksbundista svábok ingatlanait, gazdasági felszereléseit, amiről a Megyei Tanácsot nem tájékoztatták. Az elkobzott javakat sokszor teljesen indokolatlanul a jómódú őslakosság között osztották fel, és nem a rászoruló telepeseknek juttatták. Általában a Tanács rendelkezéseinek — adatszolgáltatás, jelentéstétel - nem tesznek eleget, a juttatási tervezeteket önkényesen megváltoztatják. 174 A nyári hónapokban, a kitelepítések szünetelésének időszakában az unatkozó karhatalmi személyzet viselkedése több községben fölháborodást okozott. A kitelepítést végző karhatalom létszáma - ami a fentebb közölt statisztikából is kitűnik - sok esetben indokolatlanul magas volt. Irányításukat közvetlenül a belügyminisztérium végezte, de kötelességükké tették a vármegyei kapitányságok utasításainak figyelembevételét is. A kettős „parancsnokság" nemcsak sok zavart okozott, de jó lehetőséget teremtett a visszaélések elpalástolására, a felelősség áthárítására. A kitelepítések szünetelésekor 60-70 %-ban feleslegessé váló, de el nem bocsátott személyzet tagjai vadászatokat, mulatozásokat rendeztek, ami a községek állandó rendőreinek viselkedését, fegyelmezettségét károsan befolyásolta. 175 172 MOL. J.Gy. Földművelésügyi Minisztérium Telepítési Főosztálya 111029/1946. 173 BKMÖL. Bács-Bodrog vármegyei Földhivatal iratai 691/1946. 174 Beszédes adat az is, hogy némely községben — Bácsalmás, Vaskút, Csikéria — a földigénylő bizottságok négy-ötszöri újjáalakítására volt szükség. - BKMÖL. Bács-Bodrog Vármegyei Földhivatal iratai 691/1946.
