Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945–1948 között. A németek kitelepítése, a belső népmozgások és a szlovák-magyar lakosságcsere összefüggései (Kecskemét, 1993 [!1994])

Nemzetiségpolitika Magyarországon - 1945 - Földreform és belső migráció

elhúzódása következtében katonai kórházat rendezett be, így az éppen csak elszállásolt székelyeket a házakból ki kellett költöztetni. A község határában üresen álló tanyákat viszont a megromlott köz- és vagyonbiztonság miatt nem lehetett igénybe venni. Bács-Bodrog vármegyében Csatalján, Garán és Vaskúton a következő megosztásban került sor a székelyek letelepítésére: Hová Honnan Család Személy Vaskút Fogadj isten 73 325 Andrásfalva 28 118 Andrásnépe 31 105 Hadikszállás 31 112 Gara Hadikliget 52 253 Hadiknépe 3 6 Szórványosok 18 59 Istenes 85 390 Adjisten 45 228 Istenáldás 6 33 Csatalja Istensegíts . 5 19 Istenföldje 4 15 Hadikliget 1 5 Összesen 382 1 683 Észak-Bácskában nem volt nagybirtok, így itt a földigénylő bizottságok sehol sem számolhattak földbőséggel. A felosztható földek 1945 áprilisára gazdára találtak, s csak kisebb területeket tartalékoltak a hazatérő katonáknak. Azokban a községekben, ahová a székelyeket telepítették, a földosztás kezdetétől feszült volt a hangulat. Különösen Csatalján alakult ki súlyos helyzet, mert itt a telepesek és a község lakossága között éles ellentét alakult ki. A községben a földigénylő bizottság elnöke előbb Magdoli Gergely, majd Tusa Ambrus székely telepes lett. Sem a község elöljárósága, sem a lakosság nem tudott velük együtt dolgozni. A földigénylők közül csak a székely telepesek kaptak földet. Számukra 1758 kat.h. földet osztottak ki. Vaskúton a 4l6, Garán a 278 földigénylő közül 139, illetve 190 székely telepes részesült juttatásban. Ezekben a községekben elsősorban a helyi bunyevácokat elégítették ki. Vaskúton 3500 kat.h., míg Garán 3700 kat.h. földet osztottak ki. A