Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945–1948 között. A németek kitelepítése, a belső népmozgások és a szlovák-magyar lakosságcsere összefüggései (Kecskemét, 1993 [!1994])

Nemzetiségpolitika Magyarországon - 1945 - Földreform és belső migráció

Megyei Földbirtokrendező Tanács az elkobzásokat és juttatásokat újra tárgyalta. Ennek köszönhetően néhány elkobzott földbirtokot visszaadtak. A Népgondozó Hivatal által 1945 novemberében készí­tett jelentés szerint Bodor György Tolna megye 26 községében 2712 családot, Baranya megye 7 községében 588 családot telepített le. A letelepítettek származás szerinti megoszlása: bukovinai szé­kely 3000, moldvai csángó 110, boszniai és horvátországi magyar menekült 190 család. 111 A bukovinai székelyek egy kisebb csoportja 1944 őszén Jugosz­láviában maradt. A hadikfalviak, istensegítsiek, andrásfalviak egy­egy csoportja csak október 8-án, illetve 9-én kezdte meg a mene­külést, s a hadiesemények miatt már nem tudtak átjutni Magyaror­szágra. Súlyosbította a helyzetet, hogy a késve indulók Tótik Károly telepfelügyelő javaslatára Szabadka felé mentek, ahol ekkor már utcai harcok folytak. A szeghegyi táborba összegyűjtött széke­lyeket 1945 februárjában utasították ki az országból. A vonatokat Szegedre irányították. Egy család összesen 4 kg-os csomagot hoz­hatott magával. A rajtuk lévő ruhával, s 3 napi élelemmel érkeztek meg Magyarországra. Pálfy György, Szeged polgármestere a város elviselhetetlen leterheltsége miatt — a helyi lakosságon kívül mintegy százezer személy ellátásáról és lakásáról kellett gondoskodni —, központi, kormányzati intézkedést kért, illetve a menekültek azonnali Bajára irányítását javasolta. 112 Az 1945 február második felében Jugoszlávia területéről érkező menekülteket - belügyminiszteri utasításra - Bács-Bodrog várme­gye németek által lakott községeiben kellett elhelyezni. Az utasítás — szükség esetén — a németek összeköltöztetését, valamint bútorok, ágynemű igénybevételét is lehetővé tette. A menekültek ellátásáról az érintett községeknek közellátás keretében kellett gondoskodni­uk. 113 A határon „áttett" bukovinai székelyek letelepítésével Tótik Károly telepfelügyelőt bízta meg az alispán. Az utasítás elsősorban az elhagyott tanyák és lakóházak igénybevételét szorgalmazta. A községek mindenütt nagy áldozatokat vállalva tettek eleget a kérésnek. A háború alatt megrongálódott malmok miatt minden községben gondot okozott a gabona őrlése, illetve a liszt biztosítá­sa. Garán a szovjet katonai parancsnokság a dunántúli harcok 111 Az adatok a Népgondozó Hivatal néhány hónappal későbbi, a földreformot elemző jelentéséből származnak. — MOL. J.Gy. Külügyminisztérium Békeelőkészítő Osztályának iratai II./28. Ezek az adatok összességében megegyeznek Füzes Miklós korábban közzé tett kutatási eredményeivel. — Füzes, 1990c. 19-22. 112 MOL. J.Gy. Miniszterelnökségi iratok 914/1945. 113 BKMÖL. Csatalja község iratai 177/1945.

Next

/
Oldalképek
Tartalom