Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945–1948 között. A németek kitelepítése, a belső népmozgások és a szlovák-magyar lakosságcsere összefüggései (Kecskemét, 1993 [!1994])

Nemzetiségpolitika Magyarországon - 1945 - Földreform és belső migráció

megbízott, a 22 sváb községnek a lakosságát mozgósította, hogy helyet csináljon a magyaroknak, és a svábokat gyűjtőtáborokban tartják együtt, és megoldásra vár a sorsuk."

107 De az értekezlet azon túlmenően, hogy a székelyekről általában negatív véleményt fogalmazott meg, és az egész korábbi telepítési akciót elhibázottnak ítélte, Bodor György tevékenységének fölfüggesztését nem szorgalmazta. Nem kínált megoldási alternatívát sem a székelyek - akiknek a minél nagyobb számú hazatelepítése mellett foglalt állást -, sem a törvénytelenségek elszenvedői számára. Jogorvoslatról, vagy törvényességi felülvizsgálatról az értekezleten nem esett szó. A tömeges tiítkozások hatására a Lengyelben fogva tartottak egy részét hazaengedték. Az eredeti tulajdonosok és a betelepítettek közötti összeütközések azonban továbbra is napirenden voltak. „Kérem, hogy a házamból a telepeseket méltóztassék ki teni vagyis máshová hejezni, amennyiben nem hejesen járóinak el velünk, a saját tehenemet minden további nélkül kivezetik az istálóból és oda adták rokonaiknak gabonámat le aratták szénáimat stb mindent magukénak tulajdonítanak

108 - írja Michler Ferencné hőgyészi lakos. Bodor május közepén Budapesten tett látogatása során maga is érzékelhette a tevékenységével és személyével kapcsolatban kialakult fenntartásokat. „Erdei - írja visszaemlékezésében - hűvös volt, úgy látszott, hogy kellemetlen már számára ez az egész székely-telepítési ügy." Bodor György május 28-án kapta meg a megbízásának visszavonásáról szóló írásbeli parancsot, azzal a szóbeli kiegészítéssel, hogy a megkezdett községekben a földbirtok-politikai teendőket fejezze be. Visszautazva Bonyhádra, a hátralévő 4-5 napban lázas ütemben még keresztülhajszolta az elkobzásokat és betelepítéseket.

109 Néhány nappal később a következőket jelentette: „A német fasiszták vagyonára a földreformot hivatalunk az alábbi községekben bonyolította le: 107 Tóth, 1992. 344. 108 TMÖL. Tolna megyei alispán általános iratai 49/1945. 109 Bodor György 1945. július 4-én írja meg, immár Budapesten a tevékenységéről szóló jelentését. Az ezen a napon tartott pártközi értekezleten, amely Bodor jelentését megtárgyalta és elfogadta, a Szociáldemokrata Párt képviselői nem vettek részt. Néhány nappal később tett észrevételeikben kifogásolták a német nemzetiségűek anyanyelvi alapon történő hátrányos megkülönböztetését, mert az a kollektív bűnösség elfogadását jelenti. Elfogadhatatlannak tartották, hogy ezekben a falvakban csak az új telepesekből szeveződjék meg a rendőrség, valamint érthetetlennek tartották a jegyzők és a tanítók áthelyezésére tett javaslatot is. — MOL. J.Gy. Belügyminisztérium Népgondozó Hivatal iratai 2504/1945.