Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945–1948 között. A németek kitelepítése, a belső népmozgások és a szlovák-magyar lakosságcsere összefüggései (Kecskemét, 1993 [!1994])
Nemzetiségpolitika Magyarországon - 1945 - A kollektív bűnösség elfogadása
magyarság világos érdekeit képviseli, hanem egy világpolitikai játszmába vitt bele bennünket." 81 A magyar történettudomány hosszú ideig azt a véleményt képviselte, hogy a magyarországi németek П. világháború utáni kollektív kitelepítését a magyar kormány mindenekelőtt a nagyhatalmak kötelező érvényű előírása miatt rendelte el, illetve hajtotta végre. A hazai németség jogkorlátozását, jogfosztását, az egyes törvények kapcsán kibontakozott politikai vitákat, valamint a társadalom különböző rétegeinek véleményét nyomon követve azonban megállapítható, hogy a magyar politikai pártok és a kormány kevésbé volt megosztott ebben a kérdésben, mint a magyar társadalom. Kétségtelenül, a magyar társadalomnak is voltak olyan csoportjai, melyek elfogadhatónak tartották a nemzetiségi problémák kitelepítéssel történő megoldását. Ugyanakkor emellett létezett a közigazgatás tiszviselőinek, a helyi társadalom széles rétegeinek az a törekvése, amely a központi rendelkezések és az azokat végrehajtó szervek igazságtalanságait fékezni igyekezett. Az elhurcoltak érdekében 1945 tavaszán föllépők, a kitelepítések során a törvénytelenségek ellen tiltakozók, a rendeletek hiányosságait föltáró közigazgatási alkalmazottak a társadalom jelentős csoportjainak véleményét képviselték. Föllépéseik során sokszor ők maguk is egzisztenciális fenyegetettségben éltek, s ezt vállalva tették, amit tettek. 82 A pártok és a kormány döntéseit a hazai német lakossággal kapcsolatban elsősorban azok a politikai törekvések, és külpolitikai kényszerek - a földosztás kapcsán a belső telepítések, bukovinai székelyek, szlovákiai magyarok letelepítése - motiválták, amelyet a jogfosztásuk, kitelepítésük révén el akartak érni. így az állampolgári jogok korlátozásánál - egyesülési, gyülekezési, választói - sokkal nagyobb hangsúlyt kaptak a vagyoni korlátozások. Kétségtelen, hogy a kormány cselekvési szabadságát, szuverenitását és döntéseit a SZEB jelenléte, illetve jogköre erőteljesen befolyásolta. Ugyanakkor a törvényelőkészítő viták azt is tükrözik, hogy épp a fent említettek miatt a magyar politikai erők jelentős hányada a kitelepítést nemcsak elfogadta, de szorgalmazta is. Ezért kezdeményezte májusi jegyzékében a magyar kormány maga a kitelepítéseket. A kitelepítendők körét pedig igyekezett mindig is oly módon meghatározni, hogy a keret a „körülmények" szerint 81 PIL. 274. f. 10. cs. 35. ö.e. 82 Ennek a kérdésnek részletes bemutatására a kitelepítések tárgyalásakor tértünk ki.
