Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945–1948 között. A németek kitelepítése, a belső népmozgások és a szlovák-magyar lakosságcsere összefüggései (Kecskemét, 1993 [!1994])

Nemzetiségpolitika Magyarországon - 1945 - A kollektív bűnösség elfogadása

Fenti szempontokra tekintettel, a rendelet l.§-a a következőképpen szólna: Németországba kitelepülni köteles az a magyar állampolgár, aki a legutolsó népszámlálás, népszámlálási összeírás alkalmával német nemzetiségűnek vagy anyanyelvűnek vallotta magát, és önkéntes jelentkezés alapján tagja volt a a. ) Voksbundnak vagy b. ) valamely német fegyveres alakulatnak c. ) a hitlerista eszméket magáénak valló bármely pártnak vagy egyesületnek, vagy d. ) a hitlerista szervezeteket bármi módon támogatta. Feltétlenül kitelepítendő az is, aki magyarosított nevét német hangzásúra változtatta."

77 Közvetlenül érintette a kitelepítési rendelet a Központi Statisztikai Hivatal törvényes tevékenységét is. Az előzmények ismeretében azonban nem meglepő, hogy az intézmény vezetőinek véleményét a törvénytervezettel kapcsolatban a kormány nem kérte ki. Ezért a törvény megjelenését követően a Központi Statisztikai Hivatal vezetője kéretlenül fogalmazta meg az azzal kapcsolatos szakmai, jogi, morális aggályait. Az 1929. XLX.tc, amely az adatszolgáltatás rendjét meghatározza — írja Elekes Dezső -, az egyéni adatoknak hivatalok, hatóságok részére történő kiszolgáltatását nem engedélyezi. Ezzel szemben az „ország felszabadítását közvetlenül követő hónapokban különböző helyi hatóságok" tömegesen fordultak a Központi Statisztikai Hivatalhoz, hogy készítsen névjegyzékeket az 194l-es népszámlálás alapján a német nemzetiségű, illetve anyanyelvű lakosokról. A Statisztikai Hivatal kezdetben elzárkózott a kérések teljesítése elől. Eljárását a Belügyminisztériumtól kért törvényértelmezési kontroll is megerősítette. A tavasz folyamán azonban a Miniszterelnökség utasította a Hivatalt, hogy a bizalmasság hangoztatásával, de a politikai rendőrség számára adja ki a kért adatokat. Ezt az intézmény teljesítette is, de erről minden esetben jelentést tett a miniszterelnöknek. A különböző hatóságok - nemzeti bizottságok, földigénylő bizottságok, községi elöljáróságok, a politikai rendőrség, vagy a Népgondozó Hivatal - részéről növekvő nyomás késztette arra a Központi Statisztikai Hivatalt, hogy szeptemberben szakértői értekezlet összehívását kezdeményezze. Az 1945. október 24-én a Miniszterelnökségen megtartott értekezlet, amelyen a Belügy-, Igazságügyminisztérium, a Miniszterelnökség és a Központi Statisztikai Hivatal MOL. J.Gy. Külügyminisztérium Békeelőkészítő Osztályának iratai II./28. - Tóth, 1992. 382.