Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945–1948 között. A németek kitelepítése, a belső népmozgások és a szlovák-magyar lakosságcsere összefüggései (Kecskemét, 1993 [!1994])

Nemzetiségpolitika Magyarországon - 1945 - A kollektív bűnösség elfogadása

hogy a demokratikus nagyhatalmak és a demokratikus közvélemény határozatát elutasítsuk, óriási tapasztalatlanságot mutatva külpolitikai vonalon, ha a magyarság megtagadná a német nép kollektív felelősségre vonását. A határozatot úgy kell végrehajtani, ahogy az a magyar nép érdekeit legjobban szolgálja". A vitában a külpolitikai vonatkozások kerültek előtérbe, de Antall József újjáépítési miniszter azt is hangsúlyozta, hogy „nemzetpolitikai szempontból nem kétséges, hogy Magyarországnak érdeke, minél nagyobb számban hagyják el a németek az országot. Soha nem lesz ilyen alkalom, hogy megszabaduljunk a németektől. „(...) Ma még egy csomó igényjogosultnak nem tudunk földet adni." A Minisztertanács végül is túlnyomó többséggel, név szerinti szavazáson elfogadta a kollektív bűnösség elvén alapuló rendeletet.

74 Ezekben a napokban több neves szakember is tiltakozott a kormánynál a készülő rendelet elvi, jogi, erkölcsi buktatói miatt. Bibó István, a rendelet kidolgozásakor a Belügyminisztérium közigazgatási osztályának volt a vezetője, s így súlyos vétséget követett el, amikor az azzal kapcsolatos álláspontját a Minisztertanács több tagjának is megküldte. Bibó ismét hangsúlyozta a jogi buktatókat, a rendelettervezet túlzott egyszerűségét, a gyakorlati végrehajtás veszélyeit, az eljárás precedens értékét, és annak az 1944-es zsidódeportálásokra emlékeztető momentumait.

75 Élesen bírálta a tervezetet Keszthelyi Nándor, a Belügyminisztérium nemzetközi osztályának a vezetője is. „Lehetetlen a magukat német anyanyelvűeknek vallóknak a kitelepítésbe való belefoglalása (l.§). Lehetetlen, hogy (...) a mentesítés kérdésében kiküldött bizottság jogorvoslat nélkül, végérvényesen határozzon (3-§). (...) Feltétlenül elvetendő a 3.§ 2. bekezdése, amely a mentesítendők arányát községenként 10 %-ban maximálja. Minden ilyen megkötés képtelenség." Kifogásolta a 4.§-t is, amely nem rendelkezett az ingatlanokra vonatkozó zárlat telekkönyvi keresztülviteléről, a leltározás pontos szabályozásáról. Elfogadhatatlannak tartotta továbbá azt a paragrafust, amely értelmében a mentességről szóló jegyzéket a többi jegyzékkel egyidejűleg kellene elkészíteni, s nem rendelkezik a mentességet utólag elnyerők esetében a kitelepítendők jegyzékéről való törlésről.

76 74 Szakasits Árpád és Rónai Sándor szociáldemokrata miniszterek nem vettek részt az ülésen. — PIL. 283. f- 12. cs. 7. ö.e. 75 Tóth, 1992. 381. 76 MOL. J.Gy. Külügyminisztérium Békeelőkészítő Osztályának iratai II./28.