Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945–1948 között. A németek kitelepítése, a belső népmozgások és a szlovák-magyar lakosságcsere összefüggései (Kecskemét, 1993 [!1994])
Nemzetiségpolitika Magyarországon - 1945 - A kollektív bűnösség elfogadása
fölzúdulása, tiltakozása eredménytelennek bizonyult. A katonai önkény következtében nemcsak magyarhű svábok, de magyarok és bunyevácok is bekerültek az Ukrajna felé robogó vagonokba. Ezekben a napokban az Ideiglenes Nemzeti Kormány is tárgyalásokba bocsátkozott a Debrecenben székelő szovjet katonai főparancsnoksággal, és megpróbálta az akciót bizonyos keretek közé szorítani. Nyilvánvaló azonban, hogy Erdei Ferenc belügyminiszter 1945. január 5-én kiadott rendelkezése az eseményekre nem volt hatással. A rendelet a német származású magyar állampolgárok közmunkára történő igénybevételéről írt, elhallgatva a kiszállítás lehetőségét, s még inkább azt a tényt, hogy ez az ország egyes vidékein már folyamatban van. Hivatalosan tudomást sem vettek arról a körülményről, hogy sok helységben, mire a névjegyzékek összeállítása, illetve felülvizsgálata befejeződött, már az érintettek elszállítása is megtörtént. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány a tények elhallgatásával tovább súlyosbította a kiszolgáltatott helyi társadalom helyzetét. Baja város tanácsa 1945. január 6-án megtartott ülésén - nem ismerték az előző napon kiadott belügyminiszteri rendeletet - foglalkozott ismét a városban és a környékén kialakult helyzettel. A tárgyaláson elhangzottakból kiderült, hogy a város vezetősége a németek elszállításával kapcsolatos információit nem a kormánytól, hanem a szovjet katonai vezetéstől kapta. A jegyzőkönyv tanúsága szerint bár „Babics Antal elnöklete alatt az orosz parancsnokság utasítására bizottság alakult annak megállapítására, hogy ki tekinthető németnek, ennek ellenére a bizottság munkáját nem vették figyelembe, és színmagyarokat, valamint bunyevácokat is szállítottak el a mai nap reggelén a többszörösen megkísérelt közbenjárás ellenére. A bizottságnak egyébként az volt az álláspontja, hogy aki a magyar néppel végig vállalta a közösséget - az magyar. A falvakban azonban partizánok kezében van a hatalom, és így a tehetősebbek otthon maradtak német származásuk ellenére is, a proletárokat azonban behozták. Bár a bizottság igen nagy részben magyarnak minősítette az illetőket, ennek ellenére egyetlen egy beszállított személyt sem engedtek vissza. A bizottság becsületesen dolgozott. Éjjel-nappali munkájának eredménytelenségéért felelősséget nem vállalhat. (...) Babics József kiment az állomásra és a csoportból ki akarta emelni legalább a magyarokat, de elkergették. A bizottság magyar és orosz nyelven kimutatást fektetett fel, tehát nem vállal felelősséget a saját megállapítása ellen történtekért." 35 BKMÖL. Baja város elnöki iratai 172/1945.
