Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945–1948 között. A németek kitelepítése, a belső népmozgások és a szlovák-magyar lakosságcsere összefüggései (Kecskemét, 1993 [!1994])
Nemzetiségpolitika Magyarországon - 1945 - Koncepciók és realitások
később, 1945 augusztusában tett kísérletet. Ezt a párt nemzetiségi ügyekben képviselt addigi politikájának kudarca kényszerítette ki. Tarthatatlannak bizonyult ugyanis az az álláspont, miszerint a Magyarországon élő nemzetiségek helyzete nem befolyásolhatja a szomszédos országok területén élő magyar kisebbségek helyzetét, hogy nem vonható párhuzam a német kisebbség és a magyar kisebbség között, s hogy a szomszéd államokkal kiépítendő jószomszédi kapcsolatoknak nincs akadálya, mert az a Duna-medence minden államának egyformán érdeke. Bene§ államelnök „érveit" egy szelektív, az egyes nemzetiségekkel kapcsolatban más-más gyakorlatot követő „nemzetiségpolitikával" nem lehetett hatálytalanítani, csakúgy mint demokratikus külpolitikával ellensúlyozni. A kassai kormányprogram kihirdetését követően - 1945. április 5. - a szlovákiai magyarok nyílt üldözése kezdődött meg, s Csehszlovákia semmiféle kétséget nem hagyott céljait illetően. BeneS 1945- május 9-én Pozsonyban elmondott beszédében a következőket hangsúlyozta: „A másik út az elkövetett borzalmak és gonosztettek megszüntetése céljából az lesz, hogy a csehek és a szlovákok visszavonhatatlanul elhatározzák, és már el is határozták, hogy a németekkel és magyarokkal az eddigi körülmények között egy államban élni nem tudnak, és nem is fognak. Ezen háború után már nem lesz az első világháború utáni értelemben vett kisebbségi jog. A bűnösök megbüntetése után a németek és magyarok legnagyobb részének ezt az országot el kell hagynia. (...) Ezt a kérdést már megtárgyaltam a Szovjetunióval, az amerikaiakkal és az angolokkal. A mi népünk már nem élhet a németekkel és a magyarokkal közös hazában." 18 Az MKP ideológusai a Szabad Nép hasábjain több ízben kifejtették véleményüket. A nemzetiségi problémák rendezését demokratikus külpolitikával elérhetőnek tartották. Elismerték, hogy létezik kollektív bűnösség, de elfogadhatatlannak tartották a magyarok és németek azonos módon történő megítélését. A csehszlovák-magyar jó viszonyt a Duna-völgyi rendezés előfeltételének tekintették. 19 Rákosi Mátyás és Rajk László 1945 nyarán belgrádi és prágai látogatáson vett részt. Sajnos nem ismeretes, hogy ott miről tárgyaltak. Sem a politikai bizottsági jegyzőkönyvek, sem a minisztertanácsi jegyzőkönyvek mellett nem maradt meg az írásos útibeszámoló. Csak annyit tudunk, hogy azt mindkét testület elfogadta. Politika-Történeti Intézet Levéltára /PIL/. 274.fond /f/. lO.csoport /cs/. 53. őrzési egység /ö.e./. Révai József: A csehszlovák-magyar viszony. Szabad Nép, 1945július 15. - Betlen Oszkár: Vesszen a sovinizmus! Szabad Nép, 1945. július 11.
