Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945–1948 között. A németek kitelepítése, a belső népmozgások és a szlovák-magyar lakosságcsere összefüggései (Kecskemét, 1993 [!1994])
A magyar-szlovák lakosságcsere és a magyarországi telepítések összekapcsolódása - A szlovák-magyar viszony és a lakosságcsere (1945-1947)
második álláspont kerekedett felül. Ezt támasztotta alá az a megfontolás is, hogy ezzel a magyar kormányt tárgyalóasztalhoz kényszeríthetik. 285 Ennek megfelelően a csehszlovák szervek 1945 őszén megkezdték a dél-szlovákiai magyar munkaképes férfiak és nők Csehés morvaországi deportálását. A csehszlovák fél újabb kész helyzetet teremtő akciójával szemben a magyar kormány tanácstalanul és eszköztelenül állt. Hatására azonban valóban megélénkültek a magyar-csehszlovák diplomáciai tárgyalások. A kormány ismételt puhatolózó lépései mellett a Szociáldemokrata Párt 1945 októberében, a csehszlovák szociáldemokraták kongresszusán Prágában járt küldöttsége is tárgyalásokat kezdeményezett, amelyről pártközi értekezleten tájékoztatták a koalíció tagjait. A Fierlinger miniszterelnökkel folytatott nem hivatalos tárgyalások megerősítették a magyar fél korábbi álláspontját, miszerint a béketárgyalások befejezéséig tartó átmeneti időszakra modus vivendit kell találni a két országnak a magyar kisebbség helyzetére vonatkozóan, mégpedig a kisebbségi jogok biztosítása, a kiszolgáltatottság megszüntetése révén. 28S Az 1945. december 3-6. között Prágában tárgyalóasztalhoz ülő delegációk között megegyezés azonban nem született. Gyöngyösi János tárgyalópartnere Clementis külügyi államtitkár volt, aki hangsúlyozta ugyan, hogy kormánya a magyar és a német kisebbséget nem azonos módon ítéli meg, mégis ragaszkodik a magyar kisebbség helyzetének végleges rendezéséhez, ami azonban semmiképp nem jelentheti a Magyarország javára történő határkiigazítást. A kétoldalú tárgyalások legfontosabb kérdésének tekintett lakosságcsere ügyében leszögezte, hogy Csehszlovákia tervei szerint az önként hazatelepülő szlovákok számarányában telepítené át a szlovákiai magyarokat Magyarországra. Ezzel együtt azonban kifejtette azt is, hogy a többi csehszlovákiai magyart - az állampolgárságukat visszanyerők kivételével, akik semmiféle kisebbségi jogot nem kapnának — egyoldalú kiutasítás alapján távolítanák el az országból. A lakosságcsere előkészítésére bizottság utazna Magyarországra, amelynek a magyar kormány mindenben támogatást és szabad mozgásteret biztosítana. A „kicserélt" lakosság mindkét országból gazdasági felszerelését, ingóságait magával vihetne, az ingatlanokért viszont kárpótlásban részesülne. Annak ellenében, ha a magyar kormány — hangzott a javaslat — a fentieket elfogadja, Csehszlovákia beszünteti - a háborús bűnösök és az 1938. MOL. J.Gy. Külügyminisztérium Békeelőkészítő Osztályának iratai IV./10. PIL. 283. f. 10. cs. 117. ö.e.
