Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945–1948 között. A németek kitelepítése, a belső népmozgások és a szlovák-magyar lakosságcsere összefüggései (Kecskemét, 1993 [!1994])

A magyar-szlovák lakosságcsere és a magyarországi telepítések összekapcsolódása - A szlovák-magyar viszony és a lakosságcsere (1945-1947)

A MAGYAR - SZLOVÁK LAKOSSÁGCSERE ÉS A MAGYARORSZÁGI TELEPÍTÉSEK ÖSSZEKAPCSOLÓDÁSA „Trianon óta egyetlen magyar kisebbség esetében fordult elő, hogy a többségi nemzet államapparátusa nyíltan tervbe vette teljes felszámolását, és a terv megvalósítása érdekében nem csupán jog­fosztó törvényeket, rendeleteket, intézkedéseket foganatosított, ha­nem konkrét bel- és külpolitikai lépéseket is tett. A csehszlovákiai magyarsággal szemben a П. világháború utolsó szakaszában, illetve a háború befejezését követően BeneS köztársasági elnök, a koalíci­ós csehszlovák kormány, illetve a szlovák megbízotti testület Mün­chen (és az első bécsi döntés) „jóvátételének" jelszavával nem pusztán az 1938 előtti határok helyreállítására törekedett, hanem Csehszlovákia mintegy négymilliónyi nem szláv (német, magyar) kisebbségeinek kitelepítését, elszállítását tűzte ki célul." 269 Eduárd Benes a háború után Csehszlovákiában megteremtendő tiszta nemzetállam megvalósításáról, a nemzetiségi problémáról, a németek és magyarok kitelepítéséről többször, de más-más hang­súllyal nyilatkozott. A háború első időszakában - a Szovjetunió megtámadásáig - a londoni kormány hangsúlyozta azokat a de­mokratikus politikai és jogi alapelveket, amelyek mentén a leendő Csehszlovákia újjáépítését tervezik. Kiemelve: „ezek az elvek vala­mennyiünkre érvényesek, államunk minden polgárára, a nemzet minden tagjára, csehekre, szlovákokra, németekre, kárpátoro­szokra, és a többiekre is nálunk odahaza." 270 Természetesen BeneS nyilvánosságnak tett, tartózkodó megnyilatkozásait a katonai-politi­kai körülmények befolyásolták. A háborúnak ebben a szakaszában nem lehetett kizárni egy kompromisszumos megoldás lehetőségét, ami viszont a nemzeti kisebbségekkel szembeni radikális fellépést 268 Nem kívánom teljes részletességgel tárgyalni a szlovákiai magyarság II. világhá­borút követő teljes jogi kiszolgáltatottságát, a két ország diplomáciai tárgyalásait, a szlovák-magyar lakosságcsere lebonyolítását, inkább csak a magyarországi telepíté­sekkel való összefüggéseit, a folyamat lényegét és jellemzőit érintem. 269 Szarka, 1991. 24. 270 Janics, 1980. 56.

Next

/
Oldalképek
Tartalom