Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945–1948 között. A németek kitelepítése, a belső népmozgások és a szlovák-magyar lakosságcsere összefüggései (Kecskemét, 1993 [!1994])

A telepítések végrehajtásának útvesztői - A kitelepítések ideiglenes felfüggesztése és újraindulása

Az 1946-ban végrehajtott telepítések összesítő adatai jól érzékeltetik a folyamat egészére jellemző tendenciákat. A radikális és gyors megoldásként elindított kitelepítések júniusban megakadtak, és újraindításukra - a kül- és belpolitikai körülmények miatt - csak vontatottan kerülhetett sor. Az év eleji akadozást az előkészítetlenség, a telepítést végző szervek összehangolatlan tevékenysége, az időjárás és a technikai korlátok okozták. Az 1946 nyarán bekövetkezett megtorpanást nemcsak az amerikai hatóságok határozott feltételeket támasztó követelése, hanem a Független Kisgazdapárt és a Szociáldemokrata Párt kollektív, a felelősségre vonás gyakorlatát enyhítő csoportos mentesítési javaslatai is befolyásolták. A magyar nemzetiségű és német anyanyelvű svábok mentesítésének lehetősége az országon belüli belső telepítésekre mérséklőén hatott, a mentesítendók körének kiterjesztése a juttatandó földbirtokok nagyságát is lényegesen csökkentette. Különösen, ha tekintetbe vesszük, hogy az 194l-es népszámlálás során a magyarországi német nemzetiségű lakosság vagyonosabb része vallotta magát magyar nemzetiségűnek és német anyanyelvűnek. A kitelepítések folyamatának lassítása a belső telepítések gyorsaságát és „forradalmi hevületét" is fékezte. A Népgondozó Hivatal jelentése szerint 1946-ban 172 községből összesen 116 956 személyt telepítettek ki. Ezenkívül elszállítottak mintegy 6000 jugoszláv állampolgárságú német nemzetiségű személyt is. Az OFT összesítése 120 026 főt említenek. A kitelepítettek után visszamaradt vagyonról, valamint a belső telepítések nagyságáról a beszámolók adatai megegyeznek.

267 Nem tudtunk magyarázatot találni a két táblázat kitelepítettek rovatában a havi kimutatás eltéréseire. Mindkét esetben a végösszesen adatai megegyeznek. Annál is inkább érthetetlen az eltérés, mert a Népgondozó Hivatal ugyanazon időpontban készült jelentésének mellékleteiről van szó. A belső telepítések során 1946-ban földhöz juttatóttak 20 %-a iparos és 30 %-a az egyéb foglalkozási kategóriákba tartozott. A betelepítetteknek tehát fele, mintegy 60 000 fő a földműveléshez nem értő, agrártermeléssel soha nem foglalkozó ember volt. A telepesek munkamorálját ért súlyos kritikákon túl ez is magyarázatot ad a mezőgazdasági termelés visszaesésére. A különböző jelentésekben a kitelepítettek száma 112 000 és 135 000 között változik — PIL. 274. f. 10.cs.35. ö.e — MOL. J.Gy. Földművelésügyi Minisztérium Telepítési Főosztálya 122967/1947. - Minisztertanácsi jegyzőkönyvek, 1945. augusztus 16. - Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság elnöki iratai 263/1947. - Balogh, 1988. 101.