Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945–1948 között. A németek kitelepítése, a belső népmozgások és a szlovák-magyar lakosságcsere összefüggései (Kecskemét, 1993 [!1994])
A telepítések végrehajtásának útvesztői - A kitelepítések ideiglenes felfüggesztése és újraindulása
nehézségei miatt - a magyar kormány szeptember 2-án nem tudta megkezdeni. A Népgondozó Hivatal újabb tervezetet készített ugyan az év hátra lévő részére vonatkozóan, amely szerint 154 községből 116 783 személy nyert volna december végéig elszállítást, de végrehajtására nem került - az egyezmény értelmében nem is kerülhetett - sor. 256 A Szociáldemokrata Párt kezdeményezésére a kitelepítésekkel foglalkozó valamennyi szerv és a pártok részvételével szeptember 17-én újabb értekezletet tartottak, amelyen a kitelepítések eddigi tapasztalatait, az amerikai hatóságokkal kötött egyezmény feltételeinek teljesíthetőségét és az ezzel járó feladatokat vitatták meg. Nagy Ferenc miniszterelnök továbbra is teljesíthetetlennek ítélte az amerikaiak valutáris követeléseit, s a telepítések megszakadását is ezzel indokolta. Elismerte, hogy sok helyütt súlyos nemzetgazdasági veszteség származott abból, hogy a betelepítettek „önálló gazdálkodásra alkalmatlan, hozzá nem értő" emberek. A telepítések mérlegét - a fenti időpontban - a küszöbön álló szlovák-magyar lakosságcsere miatt tekintették át. Hajdú István, az Országos Földbirtokrendező Tanács vezetője a következőket közölte: Eddig 114 község teljes kitelepítését végezték el, ahonnan 120 000 német nemzetiségű személyt szállítottak el. Az elkobzott földbirtok nagysága 350 000 kat. hold. Még 440 olyan község van az országban, ahol a német nemzetiségűek aránya 10 %-nál magasabb. Ezekből a községekből még mintegy 120-150 000 személy elszállítását tervezik, de ők már lényegesen szegényebbek, így az ő révükön már csak maximálisan 70 000 kat. holddal lehet számolni. Elismerte azt is, hogy az országban még mindig kb. 100 000 igényjogosult van, akik földhözjuttatását a körülmények miatt már aligha lehet megvalósítani. A jelenlévők végül megállapították, hogy a várható telepítések biztosítékát az ország számára továbbra is az jelentheti, ha az egyezmény értelmében 1947 áprilisáig a 90 000 sváb kitelepítését végrehajtják. A résztvevők véleménye megegyezett a következőkben is: „1./Minden rendelkezésre álló földet és házat a Szlovákiából kitelepítendő magyarok elhelyezésére tartsanak fenn. 2./Feltétlenül szükséges, hogy megfelelő karhatalom álljon a telepítési szervek rendelkezésére. 3-/A telepesek érdekeinek védelmében szükségesnek látszik, hogy a telepfelügyelők hivatalból tagjai legyenek a községi elöljáróságnak. 4./ A Szlovákiából áttelepítendő magyarok számára fejenként 15 000 forint lenne szükséges, hogy számukra megfelelő egzisztenciát tudjanak teremteni." 257 256 PIL. 283. f. 16. cs. 386. ö.e. - Fehér, 1988. 133. - Zielbauer, 1990, 85.
