Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945–1948 között. A németek kitelepítése, a belső népmozgások és a szlovák-magyar lakosságcsere összefüggései (Kecskemét, 1993 [!1994])
A telepítések végrehajtásának útvesztői - A kitelepítések ideiglenes felfüggesztése és újraindulása
Továbbra is gondot okozott a nem magyar állampolgárságú svábok elszállítása. A magyar kormány szabadulni igyekezett annak a 10-15 000, főként jugoszláv és kisebb számban román állampolgárságú, német származású menekülttől, akik hónapok óta az országban tartózkodtak, és elhelyezésük, ellátásuk nehézséget jelentett. Az amerikai katonai hatóság pedig arra való hivatkozással, hogy a potsdami határozatok nem rendelkeztek a jugoszláviai és a romániai németek kitelepítéséről, ezeket a szerelvényeket már korábban sem akarta átvenni. Ezért a kitelepítések újraindításának feltételeként szabták, hogy a „magyarországiakon kívül" más állampolgárságú svábot nem telepíthetünk ki. Az amerikai hatóságok 1946 júliusában - vélhetően feltételeik határozott voltának alátámasztásaként - több kitelepítő szerelvényt visszairányítottak Magyarországra. Az 5009- és 6010. számú szerelvényeken szállított, mintegy 2000 német nemzetiségű személyt nem tudták eredeti lakóhelyükre visszavinni. Rátelepítették őket Hajós, Nemesnádudvar és Császártöltés községekre, amelyek maguk is kitelepítés előtt álltak. 253 A feltételek áttételesen nemcsak azokra a „hiányosságokra" mutattak rá, amelyeket a magyar hatóságok az akció kapcsán elkövettek, de nyilvánvalóvá tették az amerikai hatóságoknak a kitelepítések fékezésére, illetve végső soron lezárására irányuló törekvéseit. A koalíciós egyeztető tárgyalásokat követően Nagy Ferenc miniszterelnök 1946. július 17-én küldte meg válaszát az amerikai tábornoknak. Annak ellenére, hogy a levél több ponton a feltételek módosítását kérte, a magyar kormány kompromisszumra való hajlandóságát tükrözte. Nagy Ferenc tájékoztatta tárgyalópartnereit arról, hogy az érintettekkel a kitelepítés tényét 4 nappal korábban közölni fogják. A magukkal vihető felszerelések pontosabb meghatározása érdekében kifejti, hogy „ezek mennyisége - szerelvényenként átlagban 1000 személyt számítva — semmi esetre se haladhassa meg 5 vasúti kocsi befogadóképességét". A technikai jellegű kéréseket - kivéve a szerelvények légfékkel történő ellátását - megoldhatónak tartja. Ugyanakkor azonban teljesíthetetlennek ítélte az 500 birodalmi márka fejenkénti biztosítását. Ez azt jelentené ugyanis, hogy minden szerelvény „legalább 1000-1500 hold föld értékét vinné el az országból", vagy egy másik összevetésben - aranyalapú valutáról lévén szó - az aranytartalék 1/3-t érintené. Ezért áthidaló megoldásként azt javasolta, hogy a német hatóságok lássák el a megfelelő mennyiségű készpénzzel a kitelepítetteket, amit Magyar253 BKMÖL. Bács-Bodrog vármegye alispánja 1574/1946.
