Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945–1948 között. A németek kitelepítése, a belső népmozgások és a szlovák-magyar lakosságcsere összefüggései (Kecskemét, 1993 [!1994])

A telepítések végrehajtásának útvesztői - Telepítések 1946 júniusáig

ták az események, akik, „mint a Kisgazdapárt miniszterei, ellene szavaztak a sváb kitelepítésnek. Az történt ugyanis, hogy úgy a Szövetséges Ellenőrző Bizottság elnökétől, Vorosilov marsalltól, mint az amerikai misszió vezetőjétől átiratot kapott a kormány, és abban a rendelet módosítását kérték különböző szempontból, de nem egymásnak ellentmondó okokból. Megnehezíti a kitelepítést az a körülmény, hogy azoknak a számára, akiknek a meghagyását mi is indokoltnak tartjuk, késedelemmel járó bizonyítás van előírva, ami sok utánajárással is párosul (...) Igazságosabb lenne, ha a rendelet taxatíve sorolná fel, kik azok, akiknek ki kell mennie minden körülmények között. így nem történnének nagy igazságtalanságok."

238 A Szociáldemokrata Párt azt nehezményezte, hogy a mentesítő bizottságokban nem kapnak súlyuknak megfelelő képviseletet, és nem veszik figyelembe javaslataikat. A pártközi értekezleten fölajánlott mentesítő bizottsági tagságokat azonban az 50 000 pengő fizetés, a teljes ellátás és lakás biztosításával sem tudták hosszabb ideig betölteni. Az általuk javasolt 30 személy közül csak kettő vállalta a megbízatást, a többiek vagy elhárították azt, vagy meg sem jelentek a bizottsági ülésen.

239 Szorgalmazták a mentesítési jogszabályok kedvező megváltoztatását a nemzetgyűlés pártonkívüli tagjai is.

240 Az 1946 áprilisi pártközi értekezleten született konszenzust tükrözi Rajk László belügyminiszter május 10-én kiadott módosító rendelete. E szerint csak azok a magyar nemzetiségű német anyanyelvű svábok telepíthetők ki, akik a Volksbundnak, vagy valamely fegyveres alakulatnak (SS) tagjai voltak, vagy akik magyarosított nevüket német hangzásúra változtatták vissza. Továbbra is tág teret nyújtott az egyéni értelmezésnek a rendelet c./ pontja, amely az áttelepítendők közé sorolja azokat, akik a „német fasizmus politikai, gazdasági és katonai céljait és érdekeit a magyar nép rovására anyagilag vagy más módon önként támogatták."

241 238 MOL. J.Gy. Minisztertanácsi jegyzökönyvek, 1946. április 1. 239 Szálai Sándor jelentéséhez Bán Antal a következő figyelmeztetést fűzte a káderosztály számára; „Hallatlan, hogy a mentesítő bizottságokba nem tudunk embereket adni." - PIL. 283. f. 10. cs. 2б9. ö.e. 240 Hegymegi Kis Pál a tavasz folyamán több ízben is interpellált a miniszterelnökhöz. Lényegében ő is a májusban életbe lépő engedményekre tett javaslatot. — Nemzetgyűlési Napló, 1946. május 8-i ülés jegyzőkönyve. 241 A 32 920/1946. BM-rendelet szorgalmazza az önkéntes kitelepedést, és hangsúlyozza, hogy ez az engedmény átmenetinek tekintendő. A kitelepítések szüneteltetése miatt a belügyminiszter augusztus végén 3473/1946. sz. alatt további módosításokról rendelkezett. E szerint mentesítendők azok a magyar nemzetiségű német anyanyelvűek is, akik 1944. március 19-e után az SS-be „csak besoroztatok, de a