Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945–1948 között. A németek kitelepítése, a belső népmozgások és a szlovák-magyar lakosságcsere összefüggései (Kecskemét, 1993 [!1994])
Nemzetiségpolitika Magyarországon - 1945 - Koncepciók és realitások
képviselte, hogy az egyénnek meg kell hajolnia a közösség, az anyanemzet, illetve az állam érdekei és intézkedései előtt, hisz ezek célja úgyis a közösség, és ezzel együtt az egyén védelme. Németország ebből kiindulva a német kisebbségeket mint „saját kisebbségét" szervezte. Hódító céljai érdekében különleges jogok biztosítását igyekezett elérni számukra, valamint szorgalmazta és támogatta mind egyéni, mind pedig csoportos hazatelepedésüket. Hitler 1939- október 6-ai beszédében hirdette meg a „más országokban élő asszimilációnak kitett német ,népforgácsok' áttelepítésének programját". 6 Ezeknek az elveknek és céloknak megfelelően Németország a П. világháború alatt a német kisebbségek egy részét, így a dél-tiroli, kelet-lengyelországi, baltikumi (észt, lett, litván), bukovinai, besszarábiai, horvátországi, bulgáriai németeket hazatelepítette. Hitler beszédére Horthy november 3-án kelt levelében reagált. A kormányzó üdvözölte és támogatta a magyarországi németség önkéntes áttelepítésének lehetőségét, ám német részről a kérésre csak halogató válaszok érkeztek. 7 Újabb sikert tudhatott magáénak a határozott beavatkozási jogot követelő német népcsoport-politika a tengelyhatalmak második bécsi döntését - 1940. augusztus 30. - követően. Németország ugyanis a területi gyarapodás áraként, elfogadtatta a magyar államférfiakkal az ún. bécsi német népcsoportegyezményt. Ezzel biztosította a Volksbundnak a magyarországi németség szervezésében a monopolisztikus helyzetet, elismerte a nemzetiszocializmus körükben való terjesztésének szabadságát, s megteremtette a népcsoport-autonómia elérésének lehetőségét. ,A bécsi német népcsoportegyezmény a Romániától Magyarországra csatolt területek lakossága vonatkozásában kimondta önkéntes áttelepülésük lehetőségét a Német Birodalomba. A magyar kormány azonban arra számítva, hogy ez a lehetőség - Hitler tervének megfelelően - előbb-utóbb kiterjeszthető lesz Magyarország egész német lakosságára, idejében tájékozódni kívánt arról, kik azok, mekkora tömeget és milyen társadalmi rétegeket jelentenek, akik Németország javára optálnak. Az 1941 februárjában lebonyolított népszámlálás adott alkalmat ilyen tájékozódásra: a potenciális kitelepítendők körébe tartozónak azokat tartották, akik magukat nemcsak német anyanyelvűnek, de német nemzetiségűnek is vallották, megsértve ezzel a magyar nemzetfelfogást, amely az ország 6 Tilkovszky, 1992.438. 7 Tilkovszky, 1992.438.
