Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945–1948 között. A németek kitelepítése, a belső népmozgások és a szlovák-magyar lakosságcsere összefüggései (Kecskemét, 1993 [!1994])
A telepítések végrehajtásának útvesztői - A kitelepítések előkészítése
A TELEPÍTÉSEK VÉGREHAJTÁSÁNAK ÚTVESZTŐI A kitelepítések előkészítése A magyarországi németek kitelepítésének előkészítése 1945 tavaszán-nyarán, a földbirtokreform végrehajtásával összefüggésben kezdődött el. A fölosztható területek elégtelensége arra ösztönözte mind a helyi végrehajtó szerveket, mind pedig a kormányzatot, hogy az elkobzás alá eső földterületek nagyságát növeljék. Ezt azonban csak a német nemzetiségű lakossággal szembeni újabb és újabb jogfosztó vagy korlátozó intézkedések alkalmazásával tudták elérni. A gyakorlati folyamatok számtalan esetben megelőzték a jogi szabályozást. Az esetek egy részében az élet kikényszerítette helyzetek megoldásáról, míg máskor a végrehajtás egyes részterületein tevékenykedő hivatalok túlkapásairól, tisztségviselőinek alkalmatlanságáról, vagy a központi államhatalom hallgatólagos beleegyezésével elkövetett visszaélésekről volt szó. A földreformmal összefüggő tényleges folyamatok azt tükrözik, hogy sem a kormányzat, sem a végrehajtásban részt vevő szervek nem rendelkeztek átfogó elképzeléssel ennek az összetett problémának a megoldására. így a gyakorlatban előtérbe kerültek az ad hoc megoldások, amit az érintett szervek tisztségviselőinek egyéni elképzelése, politikai meggyőződése, erkölcsi tartása és szakmai felkészültsége határozott meg. Az országon belüli telepítések politikai vetülete miatt a végrehajtó szervek között folyamatos hatalmi vetélkedés alakult ki. így az egymás munkájában kifogásolt visszaélések szóvátételére nem elsősorban szakmai vagy erkölcsi szempontból, hanem politikai indíttatásból került sor. Már a tavasz folyamán az Alföld és a Dunántúl bizonyos területein a föld- és házingatlan-elkobzások, illetve az ország más területeiről érkezett menekültek azonnali birtokba helyezése miatt jelentős számú német nemzetiségű lakos vált hajléktalanná. A megélhetésüktől megfosztott német nemzetiségűeket összeköltöztették, vagy internálótáborokba szállították, és sok esetben ingóságaikat is elkobozták. 192 Történt ez annak ellenére, hogy a Ezt teszi szóvá Tolna megyében a Népgondozó Hivatal kerületvezetóje 1945. július 9-én a megyei rendőrfőkapitánynak írott levelében: „(...) a vármegye területén
