Kecskemét város és körzete II. - Iratok a Rákóczi szabadságharcból (Kecskemét, 1994)
Az Szent Békeségel és szerencsés megmaradásai álgya meg az Szent Isten Kegyelmeteket, kíványuk mi Kecskemét városáért szenvedő szegény vasban járó Rabság. Nem akaránk elmulatni, hogy Kegyelmeteket keserves panaszolkodó levelünkéi ne tudósítanánk, mint hogy Szent György nap ulta 3 rendbeli levelünkre semi izenetet, se válaszát nem vehetünk, mint Kecskemét Városáért nagy rabságban levő szenvedő bitang rabok, azért tekincse Kegyelmetek enyi sok ideig való keserves rabságinkat, és az Menyországban levő Nagy Ur Istent, és szánakodgyék rajtunk, szabadícson ki benünket. Kiért az Nagy Ur Istentűi várja Kegyelmetek bűséges áldását, ne büntető ostorát, mert mi telyeségel soha elménkel, mint hogy igen csekély, fel nem tanályuk, hogy Kegyelmetektül enyire megvetetünk és elhagyatatunk, hogy semi gondgya nincsen megszabadulásunknak, már miulta itten szenvedünk Kegyelmetekért, azulta Szegedről szabadult ki kuruc rab töb negyvenéi, miért Kegyelmetek is úgy véghez nem viheti, fejért fejet váltana meg benünket, de azért nem akarja Kegyelmetek, hogy ki ki magát feti 2 , azelőt nem úgy volt az szokása Kegyelmeteknek, hanem az szófogadatlan embereket meg tudta büntetni, de már mostan nem tudhatyuk Kegyelmeteknél való szokást, az minapiban voltának valami Kecskeméti Emberek Méltóságos Generalis Globics Uramnál, az kik is úgy beszéleték eő Nagyságának, hogy mostan oda fel vanak az Város emberei pénz váltani, és mihelt meghozák, mingyárt az Böcsületes Bírák és Tanácsbeli Uraimék eő Nagysága kezéhez Szegedre leszolgáltatyák, az mint is minden nap küld hozánk, ha halotuk-e hírét, avagy sem, mind azt feleltük, hogy sémiben sem vagyunk tudósítva. Azért kérjük az Nagy Isten Kedvejért, Kegyelmetek legyen könyörületeségel hozzánk, szányon meg már eccer benünket és szabadícson ki ez siralmas rabságunkból vagy egy úton, avagy más úton, hogy nem csak mi hárman szenvedgyünk, hanem másnak is had juson az jó haszonban. Hanem kérjük Kegyelmeteket, mint bizodalmas Bírák és Tanácsbeli Uraimék, bár csak ezer forintot négy emberséges embertűll beküldeni, talán Isten megszálaná szivét eő Nagyságának, kiszabadítana benünket, míglen az armisticium fenáll, adig munkálódgyék Kegyelmetek az Város megmaradásában, úgy az mi megszabadulásunkban, mert ha az szent békeség meg nem talál leni, jaj mind Kegyelmeteknek, mind nekünk szegény Kecskemétért szenvedő raboknak, azért Kegyelmetek jól meggondolja fogadásának kimenetelét, mert imár megértete Méltóságos Generalis Uram eő Nagysága, hogy Győré az kik voltak, haza érkeztek az pénzel, azomban ha az jó Városnak nincsen fejér pénze, kérje fel azon emberséges emberektűll, valami kevés ideig, és ne haragícsa Kegyelmetek azon Méltóságos Generalis Uramat eő Nagyságát magára és mireánk is, azonban valami kis discretioval eő Nagyságához leni, hogy jűvendőben is azt ne fogja mondani Kegyelmetek, hogy ha mi valamit vőtűnk eszünkben, miért hogy Kegyelmeteknek tutára nem adtuk, azért jűvendőben is megmentjük magunkat. Elvárjuk már ecer az Kegyelmetek hasznos kegyes resolutioját, Kegyelmetekért szenvedő rabok: Szabó István,
