Kecskemét város és körzete I. - Iratok a Rákóczi szabadságharcból (Kecskemét, 1992)

Dokumentumok

Az melly fiscalis soó Kecskeméten, Szolnokban, Solton s egyéb helyeken is vagyon, azokat szállíttassa az erősségekben, hogy onnan az kívánható szükségekre fordíttathassék. Expeditae. 153. Kecskemét, 1705. február 16. Szabó György, Kecskemét jegyzője Varasdy Istvánhoz, Károlyi Sándor secretáriusához. Leírja a város rendkívüli megterheltetését, s kéri a titkárt, hogy segítse a könnyebbítésért benyújtott kérésüket Károlyinál. Eredeti. MOL P. 396. Károlyi es. lt. Ap 1. AcRa Ser. I. Anno 1705. Irregestrata. (Külső címzés:) Nemzetes és Vitézlő Varasdy István Uramnak, Méltóságos Generalis Mezei Marschal Károlyi Sándor Uram eő Excellentiája (Titulus) Secretariussának, bizodalmas jóakaró Uramnak eő Kegyelmének írám kötelességgel. Károly vei ibi ubi. Bizodalmas jóakaró Uramnak Kegyelmednek. Ajénlom köteles kész szolgálatomat. A' minemű egy csuitárt Bírák Uraimék jóakarattyábul ígértem vala Kegyelmednek, azt eő kegyelmekkel megszereztettem, készen vagyon. Minthogy ezen gyalogposták alkalmatlanok voltak elvitelére, ha Isten job alkalmatossággal közelít kegyelmedhez, vagy magam, vagy más expressus által kezéhez veszi kegyelmed okvetetlen. Ha pedig úgy tetcik Kegyelmednek (írja meg nekem), Almásy Mihály Uramnak Gyöngyösre felküldöm, eő kegyelme hamaréb kegyelmed kezéhez szolgáltattya. Az szegény Váras megújult és naponként nevelkedő nyomorúságira nézve az Méltóságos Urat ezen annectált alázatos írásával

1 megtalálván, Kegyelmedet általam Bírák Uraimék kérik alázatossan, ne terheltessék kegyelmed resolutionkat munkálódni, és megértvén kegyelmed abban feltett nyomorúságinkat, azoknak orvoslására és az elfogyott szegénység megmaradására az Méltóságos Urat disponálni. Mert valamint Kegyelmednek Kassán megmondottam vala Sőtér Uram mesterségét, úgy is lett: Az Méltóságos Ur elmenetele után Méltóságos Fő Generalis Uramat újobban disponálta az egy compania katonák felállítására; mellyet is az eő Nagysága parancsolattyábúl serio urgeal Sőtér Uram. Az elkeseredett szegény lakosoknak tehetetlenségét olly valósággal írhatom Kegyelmednek (melly deserviálhat pro motivo), készebbek közönségessen ezen nyavalyás helyeket pusztán hadni és elszéllyedni, hogysem azon katonaságot felállíthassák. Ha csak a Méltóságos Urnák consolatioja nem accedál, infallibiliter pusztulás követ minnyájunkat. Csak az egy censusnak szedésében melly rigide kelletik procedálni Bírák Uraiméknak, a' ki láttya a' szegénységnek zokogó sírásit, szánakodás nélkül nem álhattya, a' hő(sic!) lelkét nem lehet belőlök kivonni. Hogy ha a' Méltóségos Ur abban is könyörületességet nem fogja mutatni, vagy csak felét is az censusnak borúi nem méltóztatik acceptálni, lehetetlen, akármiként affligáltassunk az executioval,