Kecskemét város és körzete I. - Iratok a Rákóczi szabadságharcból (Kecskemét, 1992)

Dokumentumok

de Kegyelmes Uram, azuttán késső lött volna s Nagyságodtul okoztattam volna, s ennél töb consideratiok is vadnak penig benne. Itten is penig Kegyelmes Uram, az menyiben az hadnak kezem alat való kevés volta engedte, jó dispositioval hadtam az földet. Szűcs János Uramé az comando, Ilosvai hada az szegediekkel keze alat Kun Szent Miklósnál leszen, circiter 450, Bezerédi Imréé Szabó Mátéval 600, Deák Ferencé penig 300, Hellenpronté is ottan 400, város hadat(sic!) is no. 200, = 1950. Pest elein hadtam Ordódi Uramot Gunderfindel ezerével, nem lévén onnat Pest felől oly félelmes, továb penig, ha ugyan Klikelspergh ottan Adónál fog mulatni, s lehetséges szükségnek látnám valami hadat leküldeni, holot pedig Isten az solti sáncban valókot még eddig megtartotta, mintsem azon hajdú ottan veszne, job volna idehozni, mert itten 150nél töb nincsen. Liszt is kevés vagyon, malom sincsen penig, mindazáltal Csalának parancsoltam felölle, úgy az itten való commissariusnak. Az Jászságnak és három városoknak is harmadnapot vetettem, hogy mind fegyverben legyenek, az jászok Ordódihoz, az városok Szűcs Jánoshoz. Szegednél már semmi rác nincsen, hanem ha tolvajul csapna fel, másként nem tarthatni tülle. Gyulárul is actu hozának portásim Túrrul két németet, azok vallyák, hogy némettel nem biztatták eőket, hanem 5000 rácai, hogy már Szegednél volna, ebbül is collimálom, hogy Klikelsbergnek csak praktikája az patens. En továb is Nagyságod kegyelmes parancsolattyát elvárom, addig az egész Tiszán túl való földet, ha élek, bizony fegyverben állítom, hogyha szintén Klikelsbergh valamit indítana is, ezen hídon obviálnom legyen kivel neki, lovaim ugyan éppen eldűlnek, de had vészen, hajdúvá leszek azuttán. Mindezeket nagyon impediálta volna Andrássi Uram kijövetele, megítélheti Nagyságod, Bellínyest is az kapujáig égette e napokban az váradi labonc, töméntelen marhát hajtőt el. Ha én cselekedném, tudom Kegyelmes Uram, szenvednék, az hol vagyon penig eő kegyelme, semmit nem használ se Erdélynek, se Magyar Országnak, hanem ha az vad csikó anyát(?) s az vadkicskéket őrzi, oda ne félyen, hogy ellenség menyen reája. Ezzel Nagyságod kegyelmességében ajánlom magamot és maradok Nagyságodnak alázatos szolgája Károlyi Sándor. P. S. Mivel ezen szolnoki had az korcsmát, mészárszéket Nagyságodnak engette s még fizetése nem volt, ezen furirjok által alázatosan recomendálom Nagyságodnak, assignatiojok legyen valahova, bizony sok az szolgálat rajtok. Az solti sáncban sok ezer forint ára soó s egyéb jószág vagyon, kinek elszállítását parancsoltam, ha az ellenség üdőt enged neki. Szolnok 20. Julii hora 9na vespertina 1705. 1/ Nincs már meg. 2/ A szolnoki őrségben szolgáló német egységről van szó.