Kecskemét város és körzete I. - Iratok a Rákóczi szabadságharcból (Kecskemét, 1992)

Dokumentumok

Dolhai Uram vicekapitányárul való inquisitiot Nagyságodnak praesentibus transmittálom,

2 melybül gondolatlanságábul löt vétke extálván s nem ex malitia, az árestombul Kegyelmes Uram, Nagyságod engedelmébül felszabadítom. Krucsai Márton Uram, Kegyelmes Uram, nem kétlem Nagyságodnak is írt, azért levelével Nagyságodat nem terhelem, hanem alázatossan kérem, hogy ha azon incseniert Nagyságod viszaküldeni méltóztatnék, kegyeimessen parancsolni, oly akaratos ne legyen, alkalmaztassa magát Krucsai Uraimékhoz, mert úgy látom, male contentusok velle. Az égerfa iránt ne szaporítsa az munkát, mert az csaholyi, pályi, dobosi, szamosszegi erdőkrül szárazon meghordathattja, valamennyi kell. Az pínzverőköt én Kegyelmes Uram, parancsoltam volna exequáltatni, de rettenetes sok az gyermekek s mind aprók, talám 12 vagyon az kettőnek, alázatosson instálnék érettek, job testi büntetéssel bűnhegyenek, mást is fognak tanítani, Nagyságod kegyelmes resolutioját alázatosságal várom.

3 Ezen órában veszem Ordódi Uram levelét, három hajóhídnak való deszkát vittenek le az Dunán, Budához. Az németnek egy része még Ercsinél vagyon táborban, ráccal együtt. Datum Kecskemét die 18. Julii 1705. Nagyságodnak alázatos szolgája Károlyi Sándor. 1/ Rákóczi e napokban két levelet írt Károlyinak. Kisgyarmati tábor, 1705. július 15. Eredetije: MOL P. 396. Károlyi es. lt. Rákóczi levelek 88. Kiadás: AR I. 365. és KO V. 247-248. — Kéméndi tábor, 1705. július 16. Eredeti u. o. 89. Kiadás: AR I. 367. és Ko V. 248. — Károlyi tehát a két levél dátumát összetéveszthette. 2/ Nincs a levél mellett. 3/ A nagybányai pénzverőház munkásairól lehet szó. 190 Kecskemét, 1705. július 18. Károlyi Sándor beszámolója II. Rákóczi Ferenc fejedelemnek a Duna-Tisza közi és tiszántúli katonai helyzetről, valamint tett intézkedéseiről. Eredeti, sajátkezű írás. MOL G. 19. RSzL II. 2. e/A. Méltóságos Fejedelem, Nekem Nagy jó Kegyelmes Uram. Rettenetes confusioban vagyon ezen föld, Gundérfíndel hadát Ordódi Uram mellé bocsátván, az solti sáncban semmi had lovas nem maradót, gyalog is kevés vagyon, Cseplési, Czirkos hadai mind eloszlottanak, mint hajthattják öszve, elválik. Kalocsán másfél száz hajdú marat, de mind Dunántúl való. Porok azoknak sincsen, actu parancsolok felőle, hanem cselédgyek itten körül való falukon lévén, semmiképpen ben nem akarnak maradni, hanem cselédgyek elszállítására igyekeznek szökve is, másként penig már azon Duna oldalon levő faluk mind meg is hódoltanak az labancnak s protectiokot váltottanak. Hellepront ezerét akarom vala az solti sánchoz rendelni, de egy része cselédgyeknek Heves Vármegyében levén, más része itten körül való falukon,