Kecskemét város és körzete I. - Iratok a Rákóczi szabadságharcból (Kecskemét, 1992)

Dokumentumok

Túrral, Nagyságodat mindenekrül genuine informálom, és maradok Nagysá­godnak igaz köteles szolgája Berthóti István m. p. In Szolnok Die 15. Julii 1705. 183. Nagykőrös, 1705. július 15. Károlyi Sándor levele II. Rákóczi Ferenc fejedelemhez. Részletesen beszámol a Duna-Tisza közi és tiszántúli katonai helyzetről és hírekről, valamint tett és tervezett intézkedéseiről. Eredeti, végi sajátkezű írás. MOL G. 19. RSzL II. 2. e/A. Körös die 15. Julii 1705. Méltóságos Fejedelem, Nekem Jó Kegyelmes Uram. Bagáziámot erre indítván, magam posta formában Szolnokra divertáltam vala az hídnak megtekéntésére. Kiben is az mi fogyatkozások voltának, hely­ben hozván, szombaton csalhatatlanul által leszen kötve. Deszka sem szüksé­ges, hanem Kegyelmes Uram, Tokajban rakattathatik le, az midőn szükség hozza, jó leszen az készt elővenni. Ezen híd elkészülvén, ottan is egyhez fogatok, állyon készen. Az szegedi comendáns levelemre válaszolt, az parolát tartja, in contest­ationem az mely rabokot e napokban fogtanak volt az Kecskeméti Szállásakon, egész addig viszabocsátotta, szabadon eresztette, az öszvegyűlt rácot is haza ereszti, kiket azon okon gyűjtőt volt oda, hogy Kis Mihály lemenvén, rabokat hozót volt el. Hanem az Tiszán túl valókrul most sem felel, kiket is mintegy 60 lóval az elmúlt pinteken költöztetvén által az Tiszán az mindszentiek , közel 6000 juhot hajtottanak vala el kecskemétieket, se Szolnokra, se az táborra be nem vitték az hírét, az Tiszán hajón horták által magokai együtt az juhot is vasárnap s hétfőn. Az Marosmellyéki rác erőssen arat, kaszál, nyomtat, lopó formában csap­dosz fel az fegyveressé, egy corpusban tartván magát. Ezennel Kecskemétre megyek, ottan az hadat kifizetetvén, Csongrádhoz szállok, az Tiszán az hidast Szolnokrul (mivel már ottan híd leszen), lebocsátatom egyiket, s ha Nagysá­godnak ellenére nem leszen, már az vizek is megapadván, az mit e minap az embertelen gyulaiak miá elmulattam, mostan hozzálátok. Szűcs János kapitá­nyomat az város hadával Csongrádnál hagyom, soha egykor jobkor le nem üthettyük az aradi rácnak szarvát, mint ezen takarodásnak idején, itten azom­ban teszek oly dispositiot, hogy ha Nagyságod kegyelmes parancsolattja érke­zik, hogy mennyek, postára ülök, három nap alat Aradtul is Nagyságodnak udvarlok, lesz ottan paripa; mivel ezen szegedi rác haza takarodik, Pestrül sem tartok, holot is jó dispositiokal hadtam Ordódi Uramot. Váradi bloquada iránt is tegnap Szolnokrul újabb dispositiokat töttem. Túrra penig maga Bertóti István Uram actu vagyon oda, csak Andrássi Uram jőne Isten segítségébül,

Next

/
Oldalképek
Tartalom