Iványosi-Szabó Tibor: Kecskeméti szabályrendeletek 1659–1849 (Kecskemét, 1991)

Bevezető

amely nem két, hanem lényegében három ellenfél (kuruc, labanc, rác) váltakozó sarcolását és pusztítását hozta a városra. 1711 után nyolc évtizednyi békés időszak köszöntött erre a sok kóbor katonát és mohó adószedőt látott és elszenvedett vidékre. A béke viszont nemcsak a nyugodt termelő munka lehetőségét, hanem a refeudalizálás veszélyét is magával hozta. Nemcsak az újabb és újabb elemi csapások rendítették meg ismételten a várost és a magisztrátust, hanem a fokozódó adóterhek, a nagyállattartás feltételeinek összeszűkülése, a lakosság számának rohamos növekedése, a termőföld egyre kínzóbbá váló hiánya, a szegénység fokozódása, a század végére az egész várost és határát elöntéssel fenyegető futóhomok is mind-mind csaknem megoldhatatlan, de egy1 ben megkerülhetetlen feladatként nehezedett a mezővárosra. A napóleoni háborúk után még egy ilyen, a gazdasági élet perifériáján lévő városban sem lehetett úgy folytatni az életet, mint a nagy francia forradalom előtt. A gazdasági konjunktúra nyomokban még itt is éreztette hatását a mezőgazdasági termelésben. Az ezt követő dekonjunktúra viszont már minden kínjával sújtotta az itt élőket is. A gazdasági visszaeséssel együtt jelentkező természeti csapások, társadalmi ellentétek, a közbiztonság romlása közepett a magisztrátus nemcsak az elhárításra kellett hogy összpontosítson, hanem szembe kellett néznie mind a fokozódó tanyásodással, mind a szántóföld iránti fokozódó igénnyel, mind pedig azzal, hogy az óriási falunak városi keretet, civilizáltabb külsőt kell biztosítania. Ezen időszakon és ennek egyes periódusain belül folyamatos harcot kellett vívnia a városnak földesuraival, kik bevételeik mellett növelni kívánták közvetlen befolyásukat is a városra, melyben több mint száz éven át működött az úriszék is. Éppen ezért a szabályrendeletek között fellelhető több földesúri és néhány úriszéktől eredő statútum is.

7 Tekintettel arra, hogy ezek is a helyi viszonyok egy-egy kis részének tükrei, mellőzésük indokolatlan lett volna. i A közigazgatási és jogszolgáltatási munka lehetőségeit tekintve az egyes időszakok egymástól rendkívül eltértek. Ennek is következménye, hogy a fennmaradt rendeletek számszerűen is erősen szóródtak. Még feltűnőbb a statútumok között » a formai különbözés. Ezt részben a létrehozás közvetlen körülménye, részben a megszövegezést végzők szakmai felkészültsége idézte elő. Azonban legalább ilyen fontos okként kell megemlítenünk azt a tényt, hogy mivel a város tanácsi jegyzőkönyvei a második világháború során eltűntek, a szabályrendeletek szövegét nem tudjuk a hivatalos megformálás alapján közölni, hanem részben csak különféle másolatokból, kigyűjtésekből, részben alkalmi feljegyzések alapján kellett a gyűjtést elvégezni. Nem csekély azoknak a rendszabályoknak száma, amelyekre Ballá János mutatója alapján tudunk következtetni. Külön is ki kell térni arra, hogy a jelzett okok miatt nem volt könnyű eldönteni, mit is vegyünk be a szabályrendeletek közé. A jelzett okok miatt nem alkalmazhattunk a szelektálás során következetesen formai ismérveket. Szabályrendeletnek, statútumnak fogtunk fel minden olyan rendeletet, amely a város lakosainak