Iványosi-Szabó Tibor: Kecskeméti szabályrendeletek 1659–1849 (Kecskemét, 1991)

Szabályrendeletek

az ganéjukat az Szolnoki és Körösi kapukból az pötzök helyekhez, az Budai és Kis kapuk mellyékiről a szöllők alatt lévő tavakba, a Vágó és Vásári kapuktól az Major előtt való gödrökbe, a Halasi és a Mezei kapukból az ott lévő mocsáros helyekre. A csongrádi kapuból az Füzes mellett való gödrökhöz hordani szorosan köteleztetvén. Akik ezen meghatározott helyeken kívül ganéjt más helyre lerakni bátorkodnának, azoknak a környülálláshoz képest vagy 12 pálcákra, vagy 6 Rénes forintra büntettetnek. IV. 1504. a/Az 1808/9. évi tanácsi jegyzőkönyvi30-131. o. 208.1808. szeptember 30. KECSKEMÉT VÁROS TANÁCSA SZABÁLYOZZA A BORDÉZSMÁT 1 2 Minden szőlőtulajdonos egy ember kapálótól dézsma fejében egy akó bort adni köteleztetett, hogy ezáltal a város jövedelmei gyarapodjanak. IV. 1504. b/76.370. p. Ballá János kivonata az 1808. évi tanácsi jegyzőkönyv 367. lapjáról. 1/ Egy kapás szőlő (akkora terület, amit egy ember egy nap alatt képes megkapálni) kb 200 négyszögöl volt 2/ Régi űrmérték - egyenlő 32 pinttel (azaz 64 iccével); kb fél hektóliternek felel meg. 209.1808. KECSKEMÉT VÁROS TANÁCSA VÉDI A CIGÁNYOK LAKÓHELYÉT Tizedenként kihirdetni rendeltetett, hogy senki a lakosok közül a cigányoknak adott házhelyeket megvenni ne bátorkodjék, ha ki pedig a czigányok közül ezen rendelés ellen a váróstul nyert fundusát eladni merészelné, az mint ezen magistratus rendeléseinek magát ellene szegező, a városból ki fog tiltatni. IV. 15 h/2.185. p. 210.1808. KECSKEMÉT VÁROS TANÁCSÁNAK ÚJABB RENDELETE A KURTAKOCSMÁZÁS BETILTÁSÁRA A kurta korcsmálkodásnak a lakosok között való elterjedése a lakosok között naponként tapasztaltatván, minekutánna erről hivatalos tudósítást tétetett volna, ennek