Bláho Vince búcsúbeszéde Kecskeméten 1772-ben (Kecskemét, 1991)

^nm m w*tí AZ IDÉZETT LEVELEK.' I. LEVÉL: A lutheránusoktól holygattatott öreg templom birodalmárúl. Mi, kik vagyunk kecskeméthi eskütt bírák és polgárok, pápista hiten valók, Thamás Orbán, Vegh Pál, Somogyi Demeter, Pätz János, Ágoston János, és mind a pápista keresztényekkel egyetemben, adgyuk tudtára mindeneknek, a mi levelünket kik láttyák és olvassák: hogy aminémű dolgunk volt az Luther keresztényekkel az eöregh kőtemplom felől,

52 egyaránt így egyenesedtünk meg, mind az város képében, hogy az eöregh kőtemplomot nékünk megengedték illyen módon: hogy méghlen kétfelé leszünk, és valaki eőközülök törvénynyel keresnéje az templomot, annak ezer forint kötelét vetettük egy51 X — Deákból fordított levelet jegyez. 52 Bizonyossan ezen, Szent Miklós temploma felől. Ezt el nem nyerhetvén a lutheránusok, ugyan emellett éjszaki részre mást építettek fából. Minekutánna pedig az erdélyi és tisza-melléki magyarok Luthert megunván, Calvinus mellé, ki nagyobb szabadsággal kedveskedett, állottak volna ennek tudományát a ketskeméti lutheránusok is befogadták, a templomotskát mindazonáltal megtartották. Eger-Vára völgye s fegyveres vidéke nemkülömben Luther iskolájához esküdött; vallásának summáját Egerből 6. Febr. 1562. elküldötte I. Ferdinánd királyhoz. História Diplomat, pag. 7. et Rudus redivivum pag. 51. Schmitth in Episcop. Agriens. ad citatum annum. Említi ezt Melius Péter, debretzeni elsőb lutheranos, azután kálvinista prédikátor 1562-dikben nyomtatott könyvetskéjében: Catholica Confessio, mellyet előhoz pag. 172. a Magyar Athenasban Bod Péter, de lulherana, vagy calviniana confessio volt-é? ki nem teszi. A bizonyos, hogy az egriek is látván az említett, mozgadozó hitű magyarok példáját, azután Kalvinushoz (igazabban Zvingliushoz) hajlottak. Innét e vallást (ámbár a debretzeni gyűlés 1567-ben helvetziai confessiónak nevezné), Magyar Hit név alatt magasztalták a kálvinisták, minekutánna a szászok, németek s tótok Luther mellett veszteg maradtak. Schmitth cit. el Ladislaus Turoczi in sua Hungária, pag. 91. Ahelvetziai, avagy tiguri vallásnak szerzője volt Zvinglius 1519-ben, elsőben is a tiguriaknál Helvetziában. Azt bellebb terjesztette társaival a bernai gyűlésben 1528-ban, arra hajtván a több helvetziai cantonokat, azaz falus-helyeket. Elveszett Zvinglius a régi hitű szvaitzerek ellen indított hadban 1531, ugyan Helvetziában. Apostolsága a tiguriaknál Bullingerre szállott, ki ismét egy helvetziai vallást koholt. Ugyan-é hogy Helvetziának fővárosa nem Magyar Buda? Vide Apparat Erudit. Patris Josephi Biner Soc. Jesu Part. 7. Lib. 2. c. 4. artic. 5. et 6.