Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasága és társadalma a polgári forradalom előtt (Kecskemét, 1991)

V. TÁRSADALOM - 1. Népesség

éknek hason fele egyik, más hason fele másik felekezetből tétetik), 1830. évben ő es. kir. felsége által kegyelmesen továbbra is megerősíttetett."

339 A népesség vizsgálata során feltétlenül szükséges néhány demográfiai szempontból fontos területet legalább a legfontosabb adatok szintjéig végig pásztázni. A férfi munkaerő iránti igény miatt a lakosság nemenkénti megoszlása valamelyest eltért a városban és tanyákon: a városban 1,7%kal több volt a nő mint férfi, még a tanyákon, pusztákon több esetben a férfiak száma lényegesen meghaladta a nőkét: Bugac, Monostor, Péteri puszta stb. Ezt mindenekelőtt a rideg állattartás érthetővé is tette. XXII. táblázat. A SZÜLETÉSEK HAVONKÉNTI MEGOSZLÁSA 1%-os arányban/ Hónap Katolikus Református Január 11,2 12,2 Február 8,5 9,6 Március 8,3 8,4 Április 6,6 6,4 Május 8,2 8,Június 7,2 5,6 Július 7,5 7,2 Augusztus 8.7 8,8 Szeptember 10,1 8,4 Október 9,2 8,8 November 9,2 8,6 December 6,7 8,2 A nők száma a mai állapotokhoz közelállóan 1,7%-al magasabb mint a férfiaké. A nőtlenek és a hajadonok közötti arány viszony egészen mást mutat. Közöttük a különbség a férfiak javára 2%, ami a tanyákon és a pusztákon valamivel még magasabb is mint az átlag. Ennek oka részben a két nem házasságkötési életkorában fellelhető különbségből adódik, részben pedig arra vezethető vissza, hogy több mint háromszor akkora az özvegy asszonyok száma mint a férfiaké: tehát az elözvegyült férfiak lényegesen gyakrabban kötöttek újabb házasságot mint a nők. Valamivel bővebben célszerű kitérni az alábbi demográfiai változásokra, hisz ezek határozták meg alapvetően a korra jellemző népesedési sajátosságokat.